Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Rettenetes ez a helyzet! Mi tegyünk, hogy könnyebb legyen?
Úgy döntöttünk a férjemmel, hogy külföldre költözünk. Ő ment előre augusztusban, én meg beköltöztem anyukámhoz. Az volt a terv, hogy elvállal valami rossz munkát, amíg talpra nem áll anyagilag, én utána utazom, mindketten dolgozunk, később pedig elhelyezkedik a szakmájában.
Nagyon hamar talált munkát, és kiszámoltuk, hogy október elején már mehetek is. De szeptemberben elkezdett akadozni a munka, azóta jó, ha hetente 3 napot dolgozik. Ebből csak a saját kiadásait tudja szűkösen fedezni. Azóta teljes gőzzel keres másik munkát, de még nem talált. Ott tartunk, hogy 3 hónapja nem találkoztuk, és fogalmunk sincsen arról, mikor lehetünk újra együtt. Ő kezd depressziós lenni, hogy sehová nem veszik fel, én meg teljesen kikészülök idegileg ebben a nagy bizonytalanságban.
Most ott tart, hogy konyhában is dolgozna akár, de a legtöbb helyen nem hívják be interjúra, mert nincsen szakmai tapasztalata. A "legviccesebb" az volt, amikor valahol bejutott szakmai napra, majd közölte vele a főnök, hogy a mosogatáshoz túlképzett, túl tehetséges, és nincsen szíve felvenni őt ebbe a munkakörbe... Viszont máshol alig veszik komolyan, szakmai tapasztalat híján.
Tudom, hogy fontos lenne a pozitív hozzáállás, de most nem megy. Ma kap értesítést az egyik helyről, szerdán pedig megint megy interjúra máshová, de már olyan sokszor reménykedtünk, és mindig csalódtunk. Fogalmam sincs, mikor lesz állása, hogy mikor találkozhatunk legközelebb. Félek, hogy feladja, nem tudom, mi lesz.
Köszönöm a hasznos válaszokat!
A grafikai dolgon is igyekszünk, de a felszerelését nem tudta magával vinni, mert asztali számítógépen van, és még kell 1-2 tanfolyam ahhoz, hogy ott is piacképes lehessen. Szabadúszó munkákat felszerelés híján nem tud csinálni, céghez meg nem veszik fel, amíg le nem teszi azt a néhány vizsgát. Persze, hosszabb távon ezek a lehetőségeink, élni is fogunk vele, de a következő lépés, hogy akárhol, de 40 órában dolgozzon.
A gond ott van (nem tudom, érti-e valaki), hogy belebetegszünk egymás hiányába. Két hónap is elég hosszú idő lett volna, és látni, hogy hétről hétre csúszik a kiutazás dátuma, nagyon megvisel mindkettőnket. Ő úgy érzi, semmit sem érnek az erőfeszítései, ha nem tudja kiharcolni velük, hogy újra együtt legyünk. Foggal-körömmel ragaszkodunk a tervhez, mert ha kap munkát, tényleg minden rendbe jön. Én ott szeretnék majd egyetemre járni (persze, munka mellett), neki pedig nagyszerű karrierlehetőségei adódnak. És muszáj elhinnünk, hogy kap munkát, mert nagyon sok minden alakul.
válasza: válasza:Szépen törölték:D. Tudtam én, hogy nem érdemes reagálni rá, de nyugodtan írd le még egyszer. Írok majd 6 hónap múlva, mi alakult. Oké?
Köszönöm a hasznos válaszokat, voltak köztük megfontolandóak is. Visszaköltözni elég nehézkes lenne, mert férjemnek szinte csak a nagyapja van, aki hungarista, és szinte kitagadta, amikor megtudta, hogy megy. Munkaügyben egyelőre itt zátony van, de ha nem marad más lehetőség, persze...
Egyelőre kitartunk. Ha három hónapig kibírtuk egymás nélkül, még néhány hét menni fog. Ha meg végképp nem alakul semmi, még mindig visszajöhet, és akkor sem lesz kevesebb pénze, mint most.
válasza:Tényleg ne sértődj meg, de szerintem ez így nem fog menni.
Én ugyen nem a grafikus szakmában dolgozom, de hozzánk is naponta érkeznek be pályázatok, sőt személyesen is sokan bejönnek, hogy állást keresek. Nagyon nem kapkod utánuk a vezetőség.
Nem írtad melyik országban van a férjed ( vagy csak én nem találom? Tudom, szó esett UK-ről ezek szerint ott van), beszéli az adott ország nyelvét? És ez alatt azt értem, hogy rendesen, folyékonyan, helyesen, nem csak jajj még csak most tanulom, meg hát izé Rigó utca ez meg az.... Én is külföldön élek, nagyon jól tudom, hogy ha nem beszélsz NAGYON jól, akkor max csak valami mosogató/takarító pozícióra vesznek fel, ahol akkora a konkurencia, hogy őrület... Vagy iszonyú jó szakembernek kell lenned, pl. egy hiányszakmában (mint a férjem, akit felvettek, hogy majd belejön a nyelvbe, mert jobban számított a szakmai tudása)
A tapasztalat nagyon fontos, tudom nehéz gyűjteni, mert kevesen adnak esélyt, nekem sokat számított, hogy először csak hasonló pozícióban dolgoztam, azt is tapasztalatnak vették.
Biztos hogy jó az önéletrajza? Sokszor látok olyan CV-ket (99% magyaroktól - nekem égő már a dolog) ahol borzalmas németséggel (Ausztriában élek), összeszedetlenül össze vissza jelentkeznek (kb bármire csak vegyetek fel), gondolom ők sem értik, hogy miért nem megy.
Engem az érdekelne, hogy te beszéled-e a nyelvet, és ha kimész mit szeretnél dolgozni? Mert ha neked jó esélyed lenne egy állásra, akkor lehet ez lenne a megoldás. Azt is el kell fogadni, hogy külföldön kevés kivétellek nem a top állásokba keresik a külföldieket, főleg nem a frissen kivándoroltakat, hanem inkább oda, amit a helyiek nem akarnak/szeretnek csinálni. ("Aljamunka", rossz időbeosztásű, veszélyes, vagy unalmas munkák) Grafikusként szerintem nem lesz egyszerű, gondolom nincs belőlük óriási hiány kint sem. Lehet el kéne gondolkodnia a férjednek valami másik irányvonalon munka tekintetében, ahova tényleg keresnek embereket. (Pl. Ausztriában ilyen a turizmus-vendéglátás, ahova mindig kell ember)
Remélem tudtam kicsit segíteni!
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!