Változni fog valaha, vagy reménytelen a helyzet?

Lassan 3 éves vagyunk házasok a férjemmel. A férjem 32 éves, de még mindig az anyjától függ. Eleinte anyóséknál laktunk, nem jöttünk ki jól. Ha főztem, az volt a baj, ha nem főztem az volt a baj. Ha kitakarítottam, nem jól csináltam, ha kivasaltam, mostam azzal volt a baj. Elegem lett ebből és elköltöztünk. Azt hittem, így jobb lesz. De most meg a férjem lépten nyomon ottvan. Ezzel nincs semmi probléma, csakhogy az anyós minden egyes alkalommal engem szid (ezt biztos forrásból tudom), de a férjem nem mer kállni mellettem. A férjem csendben hallgattja a mama mondandóját. Ha hazajön, akkor meg velem bunkó és nem szól hozzám rendesen. De ha én kiállok a férjem mellett, nem az lenne a fer, ha ő is kiállna mellettem? Egyszer már megomndtam neki, hogy ennyi, menyjen haza az anyucihoz. Akkor azt mondta, hogy nem, megváltozik. Egy hétig bírta. Ez kb. fél évvel ezelőtt volt. Most megint megelégeltem és megint hazaküldtem. Azt mondtam neki, el akarok válni, amit egyébként nem gondoltam komolyan. Azt ígéri, hogy mostmár tényleg megváltozik. Most 2 hétnél tartunk. Vajon ha megmondom neki, hogy nem is akarok vállni, megint a régi mama pici fia lesz?