Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van más nő is ilyen, mint a feleségem? És mit lehet tenni?
Már szinte semmit nem csinálok/csinálhatok otthon, mert azzal csak "neki csinálok pluszmunkát". Mindenre ezt mondja. Meg pazarlok. Folyatom a vízet, eszem a budipapírt...+ "csak cselédnak néztek engem"
Ha porszívózok, biztos, hogy talál porcicát, ha sütök, olajos lesz a csempe, amit előtte órákig takarít, mosogatógépet nem tudom gazdaságosan megpakolni (hetente egyszer kapcsoltam be, de már ő pakolja, havi egy-két alkalommal megy a legrövidebb program). Csak este eszünk otthon, általában hideget, felhúzza magát azon, hogy tiszta tányért veszek ki magamnak és a gyerekeknek, mert a tegnapi is jó, csak morzsás, elég ha leseprem róla. Én útálom, ha nem tiszta, de neki az sem baj ha napokig csak egy tányért használ, meg kést, amivel felvágottat, vajat is szelünk, kenünk. Ha egy percre égve hagyok egy lámpát, már ingerülten szól, hogy minek ott világítás. Egy hetes pizsamámat kiraktam a szennyesbe, az se tetszett neki. Ha a ruhásszekrényből ki akarok venni magamnak valamit, már jön is, hogy azt haggyam, a széken biztos hogy van felvehető ruhám. Úgy érzem magam, mint egy megtűrt vendég , vagy egy gyerek, akinek megmondanak mindent. Ha hétvégén bekapok egy kupica pálinkát, "miért kell már megint inni?" A fiamnak dugiban adok napi 100 ft zsebpénzt, a kisebbnek naponta veszek 20-30 Ft-os aprósüteményt ovi után (egy db. fornetti jellegüt), ezt az utóbbit tudja, de nemtetszését már kifejtette. Spontán nem lehet vele tervezni semmit, nyáron többszőr megkiséreltem őket fagyizni elvinni, de valamiért mindíg lefújta. Ha vendégek jönnek hozzánk (qrvaritkán sajnos), előtte két napig csak takarít és tiszta ideg, hogy minden rendben legyen. A lakásunk olyan steril, hogy műteni lehetne benne, de szerinte én nem látom jól, hogy micsoda kosz és kupi van már megint.
Szinte semmit nem mond arról, hogy mi a baja, ha látom, hogy valami gond van és kérdezem, a válasz: semmi. Hiába fagattam, nem mondja el, csak nagyon ritkán, ebbe már belefáradtam, úgyhogy sokszor, már csak hagyom. Mindketten dolgozunk, másodállásom is van, annyira rosszul nem keresünk, én azt sem tudom, hogy mennyi pénzünk van. Külön számlánk van, az övéről fogalmam sincs (onnan a lakkáshtel megy, de közel sem az egész keresetét viszi el), az enyémet tudom, főállásom fizetése arra megy, nem nyúlunk hozzá, a napi költségeket a másodállásomból fedezzük.
Én sem vagyok tökéletes, nekem is vannak hibáim, mint mindenkinek, de szerintem közel sem ennyire szélsőséges. A zoknimat az ágy mellett hagyom, de legalább nem szanaszét, könnyen halogatok olyan dolgokat, amihez nincs sok kedvem (pl. padlásra felmenni), hajlamos vagyok elfelejteni dolgokat meg csekket befizetni, szóval ilyenek.
Ha van itt olyan nő, aki ezek alapján magára ismer, vagy ilyen tulajdonságokkal bír, az segíthetne, hogy mit lehet tenni, válni nem akarok.
Nos, én nőként írom azt neked, hogy ez durva. Szerintem a párod unatkozik, és ezért keres meg minden alkalmat, hogy beléd kössön. Mert ez már kötekedés.
Én is rá szólok a férjemre, ha pl a 2 méterre lévő kukába nem tudja kidobni a szemetét, és nekem kell kimenni érte külön, hogy kidobjam. Ezért morogni szoktam igen, mert mindketten hétköznap dolgozunk, én is szeretnék pihenni, de így kevesebbet tudok.
De nem csinálok ilyeneket, amit a párod. Ez sok!
Az asszonynak valami baja van, mégpedig veled. Ezt nagyon meg kéne beszélni. Rá kéne venned hogy beszéljen róla.
És eszembe jutott még valami. De ez csak egy kósza gondolat. Nem lehet hogy tudatosan akar távolságot tartani, mert van valakije? Milyen a szexuális életetek? Mennyit törődtök egymással?
27/N
Nincs senkije, ebben biztos vagyok. Szexuális életünk alig van, de sajnos már nekem nincs kedvem az egészhez. Mivel minden megtervezett az életében, ezért rettentően tudja dühiteni, ha valami nem úgy alakul. Többször volt, hogy este elkezdtem "birizgálni", erre ő felkapta a vizet, már nem is emlékszem miket mondott, végül ingerülten, idegesen mondta, hogy akkor csináljad már! Már régóta gépiesen csináljuk, ha csináljuk, pedig lenne rá igényem. Egyszer majdnem megcsaltam, de nem tudtam, vagy mertem megtenni.
Sokszor úgy érzem, hgy forditott női-férfi szerepben élünk.
Azt tudom, hogy így nem akarom az életem leélni, szeretném, ha változna, nem tudom mennyi esély van rá.
Nagyon úgy néz ki, hogy egy mániás szinezetű pszichózisa van. Tökéletességre törekvés.
"Egy perfekcionista legfőbb jellemzője a rugalmatlanság és a merevség, ami a túlélés és az alkalmazkodási képesség szempontjából egyáltalán nem hatékony stratégia. A tökéletességre való törekvés, a maximalizmus önmagában nagyon megterhelő és kimerítő. Az ennek következtében kialakuló tartós szorongás és hangulati zavarok miatt a perfekcionizmus mint személyiségjegy felnőttkorban általában sajnos sokkal rosszabb egészségügyi állapottal is együtt jár".
Szerintem nagy baj, és nem hiszem, hogy gyógyítható (ilyen korban) arra van lehetőség, gyógyszerrel elnyomni - de az meg embertelen és nem megoldás, elnyomás, ami sajnos néha feltör és egyre erősebb és erősebb elnyomást igényel - szóval ördögi kör.
De így meg tönkreteszi a család életét. Mindenki szenved ettől, ő is.
Te soha nem lehetsz önmagad, azt nem teheted SOHA, amit SZERETNÉL - csak kényszeresen a zsarnoki megfelelésnek tehetsz. És sose lesz jó, amit teszel - állandóan elégedetlen az ilyen beteg - elsősorban önmagával és kivetíti a környezetére.
Megöli a szeretetet, a boldogságot kiírtja,az örömöt lehetetlenné teszi. J
ól szeretnénk csinálni a dolgokat ez természetes, de tudnunk kell, mi emberek esendőek vagyunk, tudunk kell kacagni a botlásainkon, megértéssel és szeretettel segíteni mások botlásait.
Ez mind hiányzik, ahol nem figyelnek egymásra, megértéssel, szeretettel hanem csak a tökéletességre hajtanak.
És valami, ami nagyon hiányzik: az alázat. Nem kell megijedni a szótól, a rossz a "megalázkodás" ami az alázat ellentéte, megromlott változata.
Van egy nagyon szép vers, amiből egy élete közepén járó ember sokat kaphat: Radnóti /Sem emlék, sem varázslat
"Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.
De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyüléptű szivében megterem
az érett és tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör."
*
Fentebb írtam, hogy el kéne menned pár napra.
Úgy, hogy ne tudja senki,hol vagy, 3 nap szabadság a mh-en (egy barát esetleg befogadna? )
Elég kemény módszer: de érzésem szerint kigolyózná a tudatából ezt a mániát (sajnos valószínű a kigolyózó másik golyó maradna ott) : de elkezdene gondolkodni, mit jelent számodra így élni, hogy mindent kontrollál, mindenben ítélkezik feletted. És mit jelentene, ha te nem lennél? túlságosan, kevélyen elbizakodott, hogy te mindig mániás parancsainak rendelkezésére állsz.
Így szoktak, ilyen helyzetből, lemenni cigiért és csak 30 év múlva visszanézni férfiak. Persze te szereted a családod, a gyerekeket. De pont azért, hogy normalizálódjon válás nélkül, hogy a gyerekek ne egy perfekcionista anya örök elégedetlenségében nőjenek fel - lehet, hogy meg kellene próbálnod.
Kinek mi...
engem az idegesit hogy a felesegem baromi rendetlen. Minden szanaszejjel, rongykupacok, rendetlenseg...
Egyszer akadtam ki rendesen, akkor leteremtettem amikor mar a szaros pelenka is a foldon hevert mikor hazaertem, na akkor par napig duzzogott, aztan megint minden ment a regiben...
(Ja, nem himsovinizmus hoigy o takaritson, en reggel hettol este hetig dolgozom, o otthon van a gyerekkel, azt hiszem nem tul nagy elvaras)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!