Kozos vagy kulon kassza es miert?

mivel nem vagyunk házasok, és szerintem nem is leszünk azok, így külön kassza van. nem véresen szigorúan véve, de egyikünknek sincs szabad bejárása a másik bankszámlájába.

kaját ő fizeti, rezsit én, ez nagyjából egyenlő összeg. az ezen felüli kiadásokat pedig ki-ki a maga igényei és lehetőségei szerint. 5 éve vagyunk együtt, eddig még nem volt vita a pénz miatt. beosztjuk amink van, nem szoktunk se egymástól, se családtagtól kölcsönkéregetni.

mivel minden létfeltétel adott (lakás, autó), így nincs olyan komolyabb cél amire közösen kéne félretenni.

ha gyerekünk lesz, akkor is meg tudjuk majd beszélni h ki mit vesz neki, és hogyan dobjunk össze a nagyobb kiadásaira.

anyum egyedül nevelt fel, így sajnos nem láttam semmilyen példát arra, hogy hogyan működik egy közös kasszás családmodell, így el sem tudom képzelni, h milyen az...

10-es nincs fennmaradó összeg.

Ha nekem jobb állásom van csak örülünk neki, hogy több folyik be.

Nincs te pénzed én pénzem, te kereseted én keresetem.

Van kkeresetünk, pénzünk, egy közös számlánk, plusz egy másik, mert ahhoz ingyenes a számlavezetés és kártya díj sincs,ma másikhoz a plusz kártya nagyon sok lenne, így általában az ingyenesre utalunk pénzt, és azt használom én, amíg tart, ha nincs kp. otthon, vagy nálam.

A kettő közötti átmenet: ház, rezsi, kaja, gyógyszer, utazás, közös dolgok (bútor mondjuk) stb. közös, a többi "saját", pl. biztosítás, autó, egyéni költségek (ruha, cipő, anyámkínja).

Nálunk így van, persze mindenben készségesen kisegítjük egymást és nem filléreskedünk, de ha pl. a férjem viszi el tankolni az én autóm, akkor utána tankolok neki én, ez így fair szerintem. Meg ha én megveszek egy hónapban 3 parfümöt, de ő meg épp playstation játékot akar akkor nem kell róla tárgyalni, mindenki veszi a magáét a saját kis pénzéből, kész.

A feles pénz egy része közös, más része egyéni megtakarítási számlákra megy.

"Mások (ahol MINDEN közös,) hogy oszlik meg a fennmaradó összeg?"

Nálunk úgy, hogy "mert megérdemled" alapon.

Engem az zavar a külön kasszában, hogy lehet, hogy az egyik fél kevesebbet keres, de mi van, ha az a fél keményebben dolgozik? Mindenki tudja, hogy vannak olyan munkakörök, munkahelyek, ahol az alkalmazottak egy része szinte csak dísznek van, máshol rendesen meg kell dolgozni a pénzért, és van, aki vért izzad, hogy minimálbért kapjon. Számomra nonszensz, hogy az embereket nem az elvégzett munka hasznossága/értéke/nehézsége alapján ítélik meg, hanem valami szám alapján, amit csak úgy rásütnek. Ha valaki a házasságába csak nagyon kevés pénzzel tud beszállni annak ellenére, hogy halálra dolgozza magát, akkor nem érdemel meg egy csomag fürdősót? Vagy jó minőségű ruhákat? Megérdemel, hiszen keményen dolgozik. Szerintem.

Sajnos ez a gyakorlatban nem szokott működni, mert sokan nagyon nehezen élnek meg a pénzükből, és nem jut nekik olyasmi, amit megérdemelnek.

De én például ezért tartom zavarónak a külön kasszát. Lehet, hogy a férjemnek 25 000 forinttal több maradna a zsebében minden hónapban, ha én nem lennék neki, de vajon mit választana? Ezt a pénzt, vagy a boldogságát?

Ráadásul lehet, hogy egy nő, miután elfogyott a "saját része" a közös kasszából, "a férje pénzét költi", de mi van, ha ez a nő tud spórolni, a férje meg nem? Akkor hiába költ magán felül, az a pénz visszatérül, ha a nő kikeresi a legbarátságosabb lakáskassza konstrukciót, vagy az ő jóvoltából vesznek valami nagyon drága akármit 30% leárazással.

10es vagyok, úgy csináljuk, mint a 12es, szerencsére én sem csak tengődök, ő meg dőzsöl... :)

Tudok félre is tenni, de nem sokat, ha nagyobb kiadás van (nyaralás, bútor, de ez elég ritka) én is fizetek bele, de nyilván nem tudom a felét produkálni. Azért igyekszek, ha gyerekünk lesz, nyilván lesz helye a +nak, de magamra fordítani szerintem nem lenne jogos. :)

A háború előtt volt szokás, hogy a férj adott pénzt az asszonynak a háztartásra. Ha nagyvonalú volt,m akkor külön 'tűpénzt" is. De a legtöbb esetben, ha akár a feleségnek, akár a gyerekeknek kellett ruha, cipő vagy bármi, a férjtől kellett kérni. Aki vagy adott, vagy nem.

A külön kassza hasonló ehhez. Aki többet keres, az többet enged meg magának, a másiknak esetleg nem telik egy nem feltétlenül szüksége, új ruhára.

Ez nem házasság. Legyen mindenkinek valamennyi zsebpénze a kisebb kiadásokra, de minden más, a megtakarítás is közös.

15ös nálunk is van amikor "megérdemlem" :) és mindenbe többet fizet nálam.

Azért vetődött fel bennem, hogy a közös mennyire közös, mert van egy összeg ami annál több, mint ami a szükségleteket fedezi. (nyilván nem mindenhol) Elég sok olyan kérdést, választ olvasok itt ahol a "férj nem tudja beosztani" "el shoppingoltam 150.000 Ft-ot a közös számláról, de a férjem is kapott valamit", "Az én számlámra jön a fizetése" ezekkel nem értek egyet.