Egy okos feleség eltűri évekig, ha a férje csalja. A XXI. században is érvényes lehet ez? Mi a véleményeket?

Ja és nem rég az exférj jött volna, hogy felvegye a tini korú gyerekeivel a kapcsolatot, de a gyerekek elküldték őt rendőrséggel fenyegetve.

Mindenről tudnak, az egész történetről és számukra azt a legnehezebb megbocsájtani, hogy az apjuk szó nélkül lemondott róluk..

Okos alatt azt érted, akik taktikázás miatt(értsd: pénz) marad együtt a férjével?

Ennek csak annyiban van köze az évszámhoz, hogy régen a házasság mást jelentett. Inkább volt anyagi közösség, és keret, amibe a gyerekek születhettek, mint kölcsönös érzelmeken alapuló "szeretetközösség" - manapság ugyanis inkább ezt értjük alatta, bár egyik sem teljesen reális, ha a házasságok természetét nézzük...

Mindenesetre ma már - elvileg - egyenlő a nő és a férfi azaz egyik sem alázhatja meg ilyen módon (sem) a másikat. Magyarán ez olyasmi, amit felesleges és nem is szabad tűrni. A gyerekekkel a gyenge emberek takaróznak, hiszen kiváló ürügy. A félrelépőnek is, mert félti a biztonságát, de kell neki a kaland, és a megcsaltnak is, aki retteg szembenézni azzal, hogy a férje sz.rba se nézte. A gyerek úgyis megérzi, sőt ezt a mintát látja, és kevés az a szerencsés eset, aki a szülei hibáiból valóban tanul.

Ha létezne definíció az okosra, akkor én az önbecsüléssel rokonítanám. Az meg nem fér össze azzal, hogy bármit elnézek az "ellenem vétkezőnek". A gyerek csak kibúvó. Rengetegen szerettünk volna olyan anyát, aki fogja magát és elhagyja azt, aki bántotta. Persze ideális esetben nem jut egy kapcsolat idáig. Csakhogy valakiért a lelkünket kitehetjük, ha egyszerűen a természetéből adódóan nem képes/hajlandó dönteni a családja mellett, még mielőtt(!) letolná a gatyát. Ha meg sz.r a házasság, akkor:

"Ha megdöglött a lovad, szállj le róla."

Az okos feleség hozzámegy egy jómódú férfihoz, aki mellett mindenen megvan és csalja a férjét egy tüzes szeretővel..

Na jó viccet félretéve, ez egy baromság, hogy okos nő eltűri, ha megcsalják. Az okos nő nem szorul rá arra, hogy egy görénnyel élje le az életét. Függetlenként is nagyon jól boldogul, úgyhogy még az anyagiak miatt sem marad együtt egy hűtlen férjjel.

Na jó sok felszarvazott feleség osztja itt az észt, az látszik a pontozásból! :D:D:D

Mit is kell itt válaszolni?

Ja igen! Ne tűrd! Rúgd ki a 3,14csába azt a férjet!

Nem,okos nő alatt itt azt érti a Kérdező,hogy aki nem akkora egoista,hogy azt higyje mindennél fontosabb az csakis saját maga...stb. Nyilvánvaló volt,hogy egy ilyen kérdésnél,azokat akik nem a beskatulyázó többséghez sorakoznak,le lesznek pontozva,lásd. 7-es 9-es.

Csak 13-asra reagálnék még,amikkel nem értek egyet (gyerekekkel való takarózásban mondjuk igaza van).Fentebb már írtam mit értünk okos alatt.Te szerinted ha ennek a szónak szinonímájának kéne lennie az önbecsülésnek akkor Te is egoista vagy.Ami nem azt mondom hogy baj,mert a mai világban így lehet előrébb jutni,de Én nem tudnék ilyen lenni illetve nem vagyok ilyen. Pont Te idézel a miatyánkból?:) Ez a rész pont a megbocsátásról szól,amit kiemeltél.... Ha pedig a természetéből adódóan nem tudja tűrtőztetni magát az meg pláne nem azt jelenti,hogy ne a családja legyen az első.

Még annyit,hogy viszont amit 10-es ír,az nagyon durva,na az ilyen tűrést elítélem.Valamiért a kurvinyek (fennakadtam a trágárságszűrőn) szó jut erről eszembe.Pénzért házasságban élni semmivel sem különb.Azon már meg sem lepődöm,hogy a Gyerekeit is az Apjuk ellen nevelte.

13-as vagyok.

1.: Az "okos" szónak egyszerűen nincs olyan definíciója, amit mindenki maradéktalanul igaznak fogad el. Nem olyan, mint a "labda" vagy a "kalapács". Amit valaki okos dolognak/tettnek/mondatnak gondol, azt lehet, hogy valaki más hülyeségnek tartja. Az, hogy te leírtad fentebb, hogy mi az okos, az csak a te szemszöged. Más: a "szinonima" és a "rokonítás" szerintem nem ugyanaz. Az okos nőknek általában(!) van önbecsülése is(így értettem), mindamellett képes arra, hogy bár a férje nem tudott csomót kötni a farkára, nem uszítja a gyerekeit ellene. Mivel felfogja, hogy attól senkinek nem lesz jobb. És azt is megérti, hogy hiába a "megbocsátás", valójában a legtöbb esetben ez beletörődést jelent, mégtöbb szexuális problémát és begyógyíthatatlan lelki sebet és akkora távolságot, amit még kettejük együttes erejével is marhanehéz áthidalni. Egyszóval: szép dolog a megbocsátás, csak kevés helyen működik. A legtöbb ember képtelen rá. Nem azért, mert aljas hitetlen, hanem mert az emberi lélek nem így működik. Ez nem akarat kérdése. A hűség viszont az.

2.: Nem vagyok vallásos, de mivel mikor írtam a válaszom, nem jutott eszembe jobb ennél a két szónál - amit alaposan az ember fejébe vertek -, ezért leírtam így, utalgatás minden szándéka nélkül.

3.: Miért ne várhatná el az ember a házastársától, hogy hűséges legyen? Igazából itt már kettőn áll a vásár. Miért van az, hogy a szerelemtől elvakultan összekötik sokan az életüket valakivel, akiről lerí, hogy képtelen a monogámiára? Itt is megjelenik az okosság, vagy annak hiánya. Elvileg egy hűtlen társnál mindenki jobbat érdemel, és csakis önbecsülés kérdése, hogy erre ráébred-e valaki a kapcsolat komollyá válása előtt.

4.: Nem tudom, hogy jön ide az egoizmus, de még ha az lennék, az sem lenne elég vagy szükséges a boldoguláshoz. Ahhoz manapság inkább rafináltság kell.

Egyébként nem szeretnék vitát nyitni, így is undorító, ami a Gyakorin megy néha, csak tisztázni akartam az esetleges félreértéseket. Remélem, nincs harag.

16 vagyok,Én sem akarok vitázni,egyszerűen más a felfogásunk - véleményünk az egészről,nincs ezzel semmi baj.Rengeteg mindenre tudnék reagálni,de pont ezért nem teszem,hisz ebből úgyis csak az lenne,mint eddig,hogy a saját igazunkat magyarázzuk,tehát közös nevező ebből úgysem lesz.:)

19-el egyet értek.