A férjem egy "gettóban" van! Hogy bírjuk ki?

Fiatal házasok vagyunk. Mivel a megélhetésünk bármiféle szakképzés ellenére kiáltástalan maradt Magyarországon, nekivágtunk a kiköltözésnek külföldre. Tudtuk, hogy csak egyféleképpen van lehetőségünk; a férjemnek kint élnek rokonai, akik munkához segítették. Másképp nem ment volna, mert nem tudtunk volna annyi kezdőtőkét összespórolni, hogy egyedül boldoguljon kinn néhány hónapig, amíg magától munkát nem talál. Így kapott olcsó szállást és szinte azonnal munkalehetőséget, teljesen törvényesen.

Viszont egy olyan helyen laknak, amit a kivándorlók csak úgy hívnak, hogy "magyar gettó". Ez azt jelenti, hogy egy csapat szerencsétlennel lakik együtt, akik unintelligensek, alpáriak, nem beszélik a nyelvet, csak segédmunkásnak veszik fel őket bárhová. A férjem egészen jól keres, és beszéli a nyelvet rendesen. Októberben különköltözhetünk tőlük, én is kimegyek és nekiállok munkát keresni, amíg ő fenn tud tartani kettőnket. (Most még itt vagyok Magyarországon.) Viszont most úgy néz ki, addig nagyon fogunk szenvedni a gettó miatt. A férjem a nagybátyjával alszik egy szobában, és a férfi múlt este is felhozta az egyik barátját, akivel egész este belebeszéltek a telefonbeszélgetésünkbe mindenféle bunkó dolgot és bevándorolt cigány prostituáltakat kerestek társkeresőn. Ittak is, hajnal fél 2-ig tivornyáztak, a férjem pedig 6kor kelt, hogy elmenjen dolgozni. Nagyon ingerültek vagyunk mindketten, és a férjem nagyon szenved, mert nem ezt a szintű kultúrát szokta meg, viszont nem panaszkodhat, mert kidobják.

Tudtok valami tanácsot adni, hogy mi segíthetne elviselni ezt a helyzetet? Még 2 hónap.