Miért vált ki indulatokat, ha egy nő nem dolgozik?

Szerintem nem jó körökben mozogsz, mert van ismerősöm, aki nem "dolgozik", de nem érte még bántódás ez miatt.

Munka a gyereknevelés, háztartás vezetés is.

Ha Nektek így jó, senkinek semmi köze hozzá. Megéltek a Párod fizetéséből, neki meg jó, ha otthon meleg vacsora, nyugis asszony várja.

Lehet, irigyek? Vagy karrieristák,akiket nem elégítene ki a "csak" gyereknevelés, háztartás?

Ne törődj velük!

Részemről azért vált ki indultokat, mert erre az oldalra is jut naponta 2-3 szerencsétlen nőszemély, akinek "ellenezte a férje", hogy dolgozzon, így nem is tette, szült neki 2-3 gyereket, majd a férfi otthagyta pár év után egy másik nőért, ő meg ottmaradt lakás, megélhetés, kereset, szakma és munkatapasztalat nélkül. Engem őszintén szólva nem az zavar, ha valaki lusta dolgozni vagy úgy érzi, hogy neki így jó az élete, hanem az, amikor ebbe a megalapozatlan, bizonytalan életbe beleszül pár gyereket, és azoknak a sorsát keseríti meg a saját hülyeségével. A mai világban már csak magunkra számíthatunk, ilyenekre apellálni, hogy a másiknak van pénze és lakása hülyeség. A másik bármikor leléphet, érhheti baleset, kirúghatják őt is, ez nem biztosíték.

Azért nem elfogadott manapság, mert egyszerű felelőtlenség és kész.

Na az meg a másik része, hogy manapság amennyiben nem 3+ gyereke van az embernek, nyugodtan el lehet látni a háztartást (közösen) és a gyerekeket (szintén) egy házasságban, ezért nem kell otthonmaradni. RÉgen 3 óra volt egy mosás-teregetést megcsinálni a dézsával, jó hogy nem dolgoztak mellette, de ma már minden pikk-pakk megvan, nincs ok az évtizedekig való seggmeresztésre.

Nem vált ki indulatokat, csak ha kérkedik vele, hiszen mindenki úgy él, ahogy akar, meg ahogy tud. Nekem csak 3 kérdésem lenne hozzád:

1. Nem gáz, hogy "ellenzi" a pasid? Én vagyok annyira önálló még a férjem mellett is, hogy el tudom dönteni, mi jó nekem és mi nem, nem vagyok rászorulva, hogy ő döntse el. Főleg nem ilyen dologban.

2. Ha ő dolgos, kétkezi munkás, nem érezed rosszul magad, hogy ő kidolgozza a belét, te meg max. a házimunkát csinálod, ami viszont nem hoz anyagilag semmit? Mert én rosszul érezném magam...

3. Ha nincs munkád, a kapcsolatodnak pedig vége lesz, képes leszel tapasztalat, munkahely és gyakorlat nélkül eltartani magad (ha van gyerek, akkor őt)?

Ez fokozottan érvényes a nyugdíjra, mert azt nem fogsz kapni. Lesz annyi megtakarításotok, hogy ha netán a férjed előbb meghal, akkor meg tudsz élni?

Ja, és bónusz kérdés:

4. Nem lehet, hogy a férfiak nem "jutottak", hanem választottad őket? :)

Nem kötözködés, őszintén érdekel a véleményed.

Okos vagy 6.-ik! Ezek tényleg fontos kérdések..

Nem gúny volt!!!

Az idők változnak. Ma már nem tartják úgy, hogy a nő dolga otthon lenni, háztartást vezetni, szülni, gyereket nevelni. Ma már a nők is vágynak karrierre, arra hogy a saját lábukon is meg tudjanak állni.

Ezzel a kitartott dologgal annyi baj van, hogy mi lesz ha otthagy? Ha előjön a bezzeg én keresek, neked kuss hozzáállás? Miből lesz nyugdíjad? Nem érzed cikinek, hogy otthon vagy és nem dolgozol? Mit csinálsz egész nap?

Nem baj alapvetően....

engem nem érdekel más dolgozik-e vagy sem..Én mindig dolgoztam, ezért nyugodtan vagyok itthon most a babámmal,mert jogosan kapom az ellátásokat.

Ha addig lesz nyugdíj azt is kapni fogok, ezenkívül nem függ senkitől az anyagi biztonságom.Ez nekem így jó, ha neked az a jó, hogy otthon vagy az is rendben.

amit nem szeretek pl:

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__anyos-apo..

az ilyen nőket....egyszerűen büdös a munka de megmagyarázza, hogy neki van igaza....

Alapvetően ha otthon vagy, férjed eltart cserébe gyereket nevelsz vagy főzöl neki tök mindegy és nektek ez jó, akkor engem nem zavar...

De ha valaki hőbörög a párja családja ellen akik gyakorlatilag alájuk tettek mindent az számomra szánalmas...

nem félsz attól, mi lesz veled öreg korodra? egy ember nyugdíja nem elegendő két emberre, és ha ne adj Isten előbb hal meg a férjed, mit fogsz kezdeni magaddal?

engem nagyon zavarna, ha egy másik embertől függnék, ha bizonytalan lenne az életem, az anyagi biztonságom

nem egy olyan családot ismerek, akik szintén szerény körülmények között élnek, és az anyuka otthon üldögél, mindegyik anyuka túlsúlyos és nem csinálnak otthon az égvilágon semmit, csak a pénzt költik

az egyik családban az apukát baleset érte, aminek köszönhetően majdnem egy évig kórházban volt, az alatt az egy év alatt a családtagoktól kért kölcsönökből és abból a kevés pénzből éltek meg, amit az érettségiző lányuk keresett késő éjszakánként egy étteremben..., és eddig mindannyian elfordultak a társadalomtól

szóval hatalmas nagy felelőtlenségnek tartom mind a gyerekkel, mind egy nőnek önmagával szemben

továbbá úgy gondolom, hogyha tényleg szeretem a másikat, akkor nem hagyom, hogy halálra dolgozza magát azért, hogy otthon pihentessem a hátsóm..., valamint belezakkannék, ha nem kéne csinálnom semmit és nem találkoznék senkivel a családomon kívül