Van még olyan ember rajtam kívül, aki soha semmilyen körülmény között nem akar házasodni?

Nekem is úgy van, hogy még csak esküvőre sem hívtak soha, nem szokás a környezetemben a házasság, illetve nincsen sikerült házasság, amit ismernék.

(Valamint kizárólag szerelmi viszonyt jelent a párkapcsolat a neveltetésem szerint, az önfenntartási feladatok nem keveredhetnek a kapcsolatba.)

Az nem lenne átgondolt állítás, hogy soha, semmilyen körülmények között, de jogilag monogám kultúrában biztosan nem. Mert nekem a fő elvem ebben az, hogy avval bagatellizálnám az életem többi szerelmét, akik valaha az életemben voltak. Őket pedig piedesztálon akarom tartani - nem csak a szívemben, hanem a világ előtt is.

Nem fogom őket megalázni egy "kizárólagos kapcsolat" hivatalossá tételével.

Egyébként nem muszáj összeköltözni és egymásrautalttá válni házasságban sem, ha attól félsz, hogy rá vagy kényszerítve a másikra.

Pontosítom az utolsó mondatom:

Egyébként nem muszáj összeköltözni és egymásrautalttá válni házasságban sem - válaszolom ezt a nyitódban felvetettekre, mármint arra, hogy ha attól félsz, hogy rá vagy kényszerítve a másikra.