A férjem szerint bunkóság lenne szólni neki, szerintem meg ez még kedves reakció. Most kinek van igaza?

A lényeg még mindig ugyanaz. Ne célozgass kérdésekkel meg ne csinálj olyan dolgokat, amiket nem akarsz.

Nem volt muszáj főznöd, nem volt muszáj gyógyszert adnod. Ha viszont megtetted, ne hánytorgasd fel.

És ha zavar a gyerek, annyi konfrontációt halál nyugodtan vállalhatsz, hogy hazaküldöd őket. De nem tetted meg.

Ne mártírkodj. A férjednek igaza van, most már ezen hisztizni bizony bunkóság. Akkor kellett volna szólni, lépni. Most utólag max. annyit tehetsz, hogy mondod neki, hogy legközelebb ne hozza a gyereket, oldja meg máshogy. Ennyi.

Nagyon sok mindentõl függ ez a helyzet. pl. a nõvéremhez járt takaritani valaki és a végén rákapott a nõvéremre, mert kedves volt vele.

A végén már kajával,reggelivel kellett a nõvéremnek kiszolgálnia.

Nem sajnálta tõle a nõvérem,de a végén nagyon elszemtelenedett a takaritónõ.

Szóval tudni kell, hogy milyen a takaritónõd alkalmazkodása.

Neked bizony. Csak azért, mert jobb módú vagy, mint ő, és megengedheted magadnak a takarítónőt, nem jelenti azt, hogy hagyni kell azt, hogy ő irigységében bármit is leverjen rajtad. Te nem vagy ingyenes gyerekfelügyelő, pótanyuka, sem pedig nem szükséges rettegned azért, hogy mennyi bacit szórt szét a kölyök a lakásban - bármennyire is sajnálod a gyereket. A magánéletet ne kutyulja össze a munkájával!

Mondd csak meg neki, hogy ez volt az utolsó, a legközelebbinél elváltok egymástól és keresel egy másik embert. Van elég sok a helyére. Illetve megjegyezheted neki, hogy ingyenges gyerekfelügyelet nincsen, fizessen érte. Meglásd, rögtön tudni fogja, hogy hol vannak a határok és kinek hol a helye.

"utólag max. annyit tehetsz, hogy mondod neki, hogy legközelebb ne hozza a gyereket, oldja meg máshogy. Ennyi."

őőő igen,erről szólt a kérdése ,hogy szóvá tegye-e

Az én babám öt hónapos, és értem, hogy mi a problémád. Én valószínűleg így utólag nem tenném szóvá, de ha még egyszer megesne, akkor ott helyben próbálnám kedvesen kezelni a helyzetet, és megkérni, hogy az én egészséges gyermekeim életterébe ne hozzon beteg kicsit.

Azoknak, akik azt kifogásolják, hogy nem a kérdező takarít: savanyú a szőlő? Ne legyünk már akkora surmók, hogy mindenkire irigykedünk, aki kicsit is jobban áll nálunk. Képzeljétek el, hogy ettől a héttől kezdve nálunk is takarítónő intézi a lakást, mert a baba túl pici, a ház túl nagy, szóval én csak a kisebb takarítást tudom vállalni. Lehet szétszedni, hogy micsoda ingyenélő p...a vagyok, mert a férjem dolgozik. Csak az én gyerekemmel én fogok foglalkozni, a tiéteknek meg egy kulcs lóg a nyakában, és a számítógép előtt kockul. :)

A barátnőm mivel otthon dolgozott, nem tudta megoldani, hogy szétszakadjon, így a takarításra mindig hívott valakit. Sajnos sokszor kellett váltania, mert ahogy kiderült, hogy nem az a sárkány fajta, egyből rákaptak. Volt amelyik csak beszólongatott olyanokért amihez köze nem volt, volt amelyik össze akarta szedni a gyerekei játékát hogy elviszi másnak mert Ő úgy döntött, a barátnőméknek túl sok van, stb. Ja, és egyik sem a mélyszegénységből jött, akiknek a szerencsétlen gyereke jó ha meleg ételt látott.. Nem kell ezt túldramatizálni.

Aki szerint meg félt szólni előtte telefonon, az gondolja már végig: odavinni a beteg gyereket meg nem félt??? Ugyan már!

Akkor kellett volna neki szólnod, amikor megtörtént, most már minek?

Ha legközelebb ujra megcsinálja,akkor lehet felháborodni!

A takaritónõ mondta neked, hogy etesd meg és adjál neki gyógyszert?

Orvos vagy, hogy csak ugy adsz egy beteg gyereknek gyógyszert?