Közöset mikor vállalnátok a mi esetünkben? Most vagy később?

A férjemmel már 10 éve vagyunk együtt, 4 éve összeházasodtunk. Még egyetemi szerelem, így a gyerekkel mindig vártunk. A házasságunk alatt volt egy úgymond szünet közöttünk, 8 hónapos. Azt hittük vége, külön éltünk, nem igazán érintkeztünk, csak a papírok beadását egyikünk sem lépte meg. Közben ő teherbeejtett egy másik nőt. Így kezdtünk el újra beszélni. Tudatni akarta ezt az egészet, nem léptek kapcsolatba, de úgy döntöttek megtartják. Vagyis az anya úgy döntött, ő pedig természetesen vállalta. Nem értem máig ebből a helyzetből hogyan jött ki, de kibékültünk. A kislánya lassan 1,5 éves, sokat van velünk, heti 3-4 nap mindig találkozunk, van hogy itt alszik. Én úgy voltam vele, hogy majd ha összeszoktunk teljesen, kialakult ténylegesen a közös felügyelet, szóval nagyobb lesz a kislány akkor vállaljunk közöset. A férjem viszont most előállt azzal hogy jó lenne ha együtt nőnének fel, hiányzik neki az állandó apaság. Utóbbit látom rajta, nekem is rossz mikor nincs velünk. Az is jó lenne ha kicsi lenne a korkülönbség, mert így, hogy ő van csak egy közöset vállalunk.

Csak éppen az én terveimben nem így szerepelt, szerettem volna ha tényleg kialakul a ritmusunk, és majd akkor "bonyolítjuk" csak tovább. Azt sem akarom, hogy a kislánynak bekavarjunk ezzel, vagy majd úgy érezze hogy ő mindig csak a "másik" volt. Tudom, hogy ez főképpen az én felelősségem, szeretem is, csak félek, hogy ha ilyen hamar lenne egy közös akkor ő lenne hanyagolva akkor is ha nem akarjuk. Vagy nem is tudom.. Lehet csak túlkomplikálom. Mit tennétek?