Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Közöset mikor vállalnátok a mi esetünkben? Most vagy később?
A férjemmel már 10 éve vagyunk együtt, 4 éve összeházasodtunk. Még egyetemi szerelem, így a gyerekkel mindig vártunk. A házasságunk alatt volt egy úgymond szünet közöttünk, 8 hónapos. Azt hittük vége, külön éltünk, nem igazán érintkeztünk, csak a papírok beadását egyikünk sem lépte meg. Közben ő teherbeejtett egy másik nőt. Így kezdtünk el újra beszélni. Tudatni akarta ezt az egészet, nem léptek kapcsolatba, de úgy döntöttek megtartják. Vagyis az anya úgy döntött, ő pedig természetesen vállalta. Nem értem máig ebből a helyzetből hogyan jött ki, de kibékültünk. A kislánya lassan 1,5 éves, sokat van velünk, heti 3-4 nap mindig találkozunk, van hogy itt alszik. Én úgy voltam vele, hogy majd ha összeszoktunk teljesen, kialakult ténylegesen a közös felügyelet, szóval nagyobb lesz a kislány akkor vállaljunk közöset. A férjem viszont most előállt azzal hogy jó lenne ha együtt nőnének fel, hiányzik neki az állandó apaság. Utóbbit látom rajta, nekem is rossz mikor nincs velünk. Az is jó lenne ha kicsi lenne a korkülönbség, mert így, hogy ő van csak egy közöset vállalunk.
Csak éppen az én terveimben nem így szerepelt, szerettem volna ha tényleg kialakul a ritmusunk, és majd akkor "bonyolítjuk" csak tovább. Azt sem akarom, hogy a kislánynak bekavarjunk ezzel, vagy majd úgy érezze hogy ő mindig csak a "másik" volt. Tudom, hogy ez főképpen az én felelősségem, szeretem is, csak félek, hogy ha ilyen hamar lenne egy közös akkor ő lenne hanyagolva akkor is ha nem akarjuk. Vagy nem is tudom.. Lehet csak túlkomplikálom. Mit tennétek?
válasza:Atyaég.
Tíz éve ismeritek egymást, összeházasodtatok, majd tartottatok egy 8 hónapos szünetet, akkor a férjed gyorsan csinált egy gyereket valakinek. Én már itt kiléptem volna, de te tudod.
Hogy mit tennék? Én keresnék egy tiszta férfit, akinek én és a közös gyerekeink lennének a családja, nem egy idegen nő és a becsúszott gyerek.
Nem igazán ez volt a kérdésem:)
Ezen már túl vagyunk, nyilván becsúszott és nem tervezett baba volt. Nem mondom hogy örültem neki, de ha nincs lehet nem is lennék együtt, hanem elváltunk volna. Lehet kicsit morbid, de pont ez kellett ahhoz, hogy beijedjünk hogy elveszíthetjük egymást.
válasza:
válasza: válasza: válasza:Hármas válaszoló vagyok.
Még annyit: az üdvözlendő, hogy a nő a gyereket megtartotta, de azt nagyon perverznek érzem, hogy egy gyerek születését tartod az oknak arra, hogy ti visszataláltatok egymáshoz. Egy gyerek születése annál sokkal nagyobb jelentőségű "esemény", hogy ilyen vonatkozásban emlegetni lehessen.
A másik meg, hogy az apa viselkedése érdekes: van egy gyereke, és hiányzik neki az apaság, hogy nem lehet ott egész héten, ezért kell neki egy másik? Miből gondolja, hogy ő a nagyobbikat pótolja? Te miből gondolod, hogy a "közös", ha már ilyen címkével fut, pótolni fogja a kislányt, akit megkedveltél? Én nem gondolom úgy, hogy ez így van. Szerintem jobb lenne várnod ezzel az egésszel, amíg tényleg rájössz, hogy működik-e ez, vagy nem csak egy fellángolás a férjed részéről a hirtelen gyerek utáni vágy. Értem én, hogy egyetemre jártatok, de tőled valahogy nem lett gyerek 10 éven keresztül!!!, aztán meg becsúszott egy valaki mástól, és megtetszett neki az apaság... Ezért kéne egy másik gyerek, akivel egész héten lehet apásat játszani.
NEM fogja pótolni a kislányt a születendő gyermek. Egyszerűen azért, mert a férjed NEM lakik együtt az anyjával, és kész.
És miért kéne feltétlenül együtt felnőniük? Egyébként nem lehetnek jó testvérek? Ez csak ürügy, kifogás. A valódi ok az, amit először említettél, hogy "hiányzik neki az állandó apaság".
Szóval nekem elég idegen, ahogy itt a gyerekekről gondolkodtok, legfőképp a férjed gondolkodása az. Nyilván szereted, szóval talán rosszindulatúnak fogsz találni, de őszintén mondom, hogy egyik gyereket a másikkal nem lehet pótolni. Attól az első gyerek ugyanúgy nem vele fog felnőni, nem őt szólítja majd apának, ha az anyának lesz egy biztos kapcsolata, akivel jól kijönnek, és így tovább. Ezt nem lehet visszacsinálni, erre nem megoldás az, hogy most hirtelen nektek is legyen egy gyerek. Szerintem te is tudod, hogy korai ebbe belevágni, hiszen azt írod: "szerettem volna ha tényleg kialakul a ritmusunk, és majd akkor "bonyolítjuk" csak tovább." Itt van a kérdésedben benne a válasz... Csak nem véletlenül érzel ilyeneket, nem igaz...?
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!