Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti, hogy viszonyulnátok ahhoz, hogyha a férjetek egy ilyen ötlettel állna elő?
A férjem kitalálta, hogy ő külföldre akar költözni. Egész pontosan Olaszországba. Úgy tervezi, hogy itthon felszámolunk mindent kiköltözünk és nyitunk ott egy kis éttermet vagy kávézót és abból éldegélünk.
Na most vannak nehézségek. Van egy vállalkozásunk. Mezőgazdasággal foglalkozunk. Több ágazatával és mondhatni elég nagyban. Egyszerűen nem tudnánk itthon mindent felszámolni. Esetleg csak elkótyavetyélni tudnánk amit eddig felépítettünk.
A másik probléma, hogy egyikünk se beszél Olaszul. Na most így azért elég nehézkes lenne a kiköltözés. A harmadik probléma a kislányunk. Szerintem nem használna neki, hogyha kiszakítanánk a megszokott környezetéből. A negyedik probléma, hogy őszintén szólva nekem se sok kedvem van külföldre költözni.
A férjem viszont hajthatatlan. Azt mondja neki elege van Magyarországból ő menni akar. Most is éppen eladó Olasz ingatlanokat nézeget a neten.
Ti, hogy viszonyulnátok ehhez?
Ha nem lenne semmitek, élnétek bérből és fizetésből valahogy, akkor azt mondanám próbáld meg elfogadni. De amit elmondtál, így nagy marhaságnak tartom.
Persze gyöngyörű a táj, és azon kívül mi van? Ti olyan randa helyen éltek vagy mi? :) Ha megy a gazdaság, akkor inkább próbáljon meg itthonra felvenni még egy embert aki van amit meg tud helyette csinálni, hogy kevesebb munkája legyen, és tudjon pihenni, de nem eladni az egyébként is eladhatatlan gépparkot meg mindent. Nem kaptok érte annyit, akármekkora is az a gazdaság, hogy ott kint csak lógassa a lábát... micsoda szánalmas elképzelés. Azt hiszi hogy ott kolbászból van a kerítés vagy mi? Még több meló lenne vele mint itthon amit csinál, hiszen ehhez ért, tudja mi hogy megy, de ott még csak a nyelvet se érti hogy mit mondanak neki a hivatalokban :) ezen jót röhögtem :)
És tudod itt nem azzal van a gond, hogy csak megpróbálja aztán vagy lesz valami vagy nem, hanem ha ebbe belekényszerít téged, akkor valószínű marha nagy bukás lesz belőle. Itthon nem kapjátok meg a valós értékét a gazdaságnak, buktok majd egy csomót az eurora váltáson, különösen, ha majd meggondolja és vissza akar jönni mert nem jött be az értterem. És m ár visszavenni se tudjátok ami a tiétek volt.
Ha nagyon hajthatatlan, esetleg próbáld meg arra rábeszélni, hogy menjen ki egyedül először, álljon be pincérnek valahova, és tanulja ki mi hogy megy, pl hogy kell egy kinti számlát kiállítani :) És akkor majd meglátja hogy hülyeség-e vagy sem.
Nos igen, ez a baj, ha valakivel anyagilag össze vagy nőve, és kénytelen vagy asszisztálni a marhaságához.
35/N
Olaszországban kávézót vagy éttermet nyitni nem olyan, mint Dunába vizet vinni?
És akkor még nem is vettük az alapvető nehézségéket, pl. a nyelvtudás hiányát. A férjed egy szerződést nem fog tudni úgy aláírni, hogy át ne vernék, mert az emberek egyszerűen ilyenek többségében, és kész.
Azt is elveszíthetitek, amitek most van, ha ebbe belevágtok.
Ahogy írod, nem semmi a válalkozásotok. Egy ilyet felszámolni, has nem muszáj, nagy baklövés amit sajnálni fogtok amikor már késő lesz.
Idegenben mindenhol csak gyökértelen jötmentek lesztek.
19:"Hát az azért nem így működik,a szülők sem tudnak olaszul,nem hogy a kislány.
Tök idegen lenne neki az egész,elszakítva a barátoktól,megszokott környezettől......"
Hidd el, hogy a gyerekek nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni. Azok is, ahol a szülők nem beszélik az adott ország nyelvét. Azért mondom ezt, mert ezt látom a barátaim gyerekein, a sajátjaimon és azokon a környékbeli bevándorló gyerekeken is, akiknek a szülei nem beszélik az ország nyelvét. (a kisebbik lányom osztálya tele van innen-onnan származó gyerekekkel)
A megszokott környezetből való kiszakítás sem igaz, persze van gyerek aki érzékenyebben reagál mint a másik, de összességében sokkal gyorsabban megszokják az új környezetet, a nyelvet, az ízeket mint a felnőttek.
A kérdező esetében is ugyanaz lenne mint a többi hasonló esetben lévő bevándorlóval: 1-2 év múlva a gyerek vígan karattyol, 2-3 év múlva meg sem mondják, hogy a gyerek nem ott született, míg anyuka meg apuka még mindig töri a nyelvet és sóhajtozik, hogy de jó lenne egy finom töltött káposztát enni.
Barátok dettó: Nekem egy általános iskolai barátnőm van, óvodai senki, de sok embert ismerek, akinek a legjobb barátai gimiből, főiskoláról vannak.
A nagyobb lányom 2. osztályban már alig beszélt az ovis társairól, az egyiket akivel sokat játszott alig ismerte meg amikor összefutottunk, amikor meg elbúcsúztunk megkérdezte, hogy ja ez volt E.???? Szóval arra sem lehet hivatkozni, hogy a gyereknek ott a jajdejó barátnője és micsoda tragédia lesz, ha elszakítjuk egymástól őket, mert ha más suliba mennek, akkor lehet, hogy úgyis vége a barátságnak...
Ebben a helyzetben nekem a férj üzleti ötlete nem igazán tűnik átgondoltnak, én a kérdező és a párja helyében jól meggondolnám, hogy itthon felszámoljanak-e mindent, ha kimennek akkor mihez kezdenek, de egy biztos: a gyerekkel és az ő beilleszkedésével lesz a legkevesebb probléma.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!