28 éves nő vagyok és félek a házasság és gyerekvállalás gondolatától, de nagyon. Honnan jön ez a nyomás pontosan, miért érezzük azt, hogy ez elvárás lenne amúgy?

Onnan jön az elvárás, hogy a nőknek az egész kics.szett élete arról szól hogy gyerek-anyaság.

Már kislánykorban is, jaj, majd amikor anyuka leszel. Kamaszként, ne szexelj mert terhes leszel, de 25-26 évesen mikor jön a gyerek.

Hányingerem van ettől. Nekem pl nem lesz gyerekem soha, de állandóan bszogatnak vele és nem értik, hogy nem kell gyerek.

"Majd meggondolod". 🤣

Kerdezo, talan rossz minta volt elotted a csaladban, ahova beleszulettel? Mert en pl tuti anyamon lattam es tettem magameva a gondolatot, hogy a gyerek = halal. Vagyis megszunik a sajat eletem, szemelyisegem, onnantol csak a feladat meg a kotelesseg. Es anyam ezt sose mondta, de ez latszott rajta mindig is, sugarzott a martirsag rola.

Szoval nem akarok en se gyereket es nem is akarom ezt a tanult mintat pszichologusnal "helyretenni", mert 100 masik okom is van, miert nem akarok gyereket. Szerencsere ma mar nem kotelezo. A tarsadalmi nyomassal meg nem kell foglalkozni, bar en aut sose ereztem.

Simán van olyan, hogy egyre távolabb kerül ettől az ember.

9-es válaszoló írta le nagyon szépen, nem is tudom, ki és miért pontozta le.

Amúgy mi a párommal együtt vagyunk ebben benne.

Jó fiatalon, 21 évesen jöttünk össze. Az elején még nyilván nevetségesen korai lett volna, pedig akkor még vágytunk rá mindketten (házassagra, gyerekre is).

Telt-múlt az idő, rengeteg bukfenc volt, gyász, munkanélküliség, anyagi gondok. Olyan események, hogy fel sem merülhettek a közös céljaink, mint prioritás. Mert mindenki az egyéni dolgait hajtotta.

Majd sok év együttélés után végre egyenesbe kerültünk. Elkezdtük élvezni az életet, utazgatni, szórakozni, kényelmesen élni kötöttségek és nagyobb problémák nélkül. Ez már olyan 2-3 éve tart.

Viszont 28-30 évesek leszünk idén.

Válaszút előtt állunk. A párom egyre kevésbé akar gyereket, én akarok, de egyre jobban félek tőle, egész egyszerűen mert megszoktuk a szabadságot.

Azok a párok akik a közös történetük korai szakaszában válnak családdá (ahogy evolúciósan normális), nekik az lesz az alapbeállításuk.

Aki túl sokat él gyerek nélkül, ők sokszor addig tologatják, hogy végül nem vállalják be. Na ettől félek én is.

Röhej, hogy a kisbabás időszakra nem vágyom, de egy 4 évest már elfogadnék.

Pont 4 évvel ezelőtt meg égtem a vágytól, hogy legyen egy kisbabám, de még nem férhetett bele :D.