Ha a 2 házastársnak összeegyeztethetetlen a munkaideje, és anyagilag megtehetik, hogy a nő ne dolgozzon, azért hogy fenn tudjanak tartani egy normálisan működő házasságot, elítélnétek érte a nőt, hogy nem dolgozik, vagy elfogadhatónak tartjátok?

Nagyjából igen, viszont igazából gondolni kéne előre nyugdíj és váratlan betegség miatt. Például a TB sem pörög akkor és fizetni kell havonta vagy büntet a Nav. Szerintem a mai világban esetleg otthonról legalább részmunkaidőt vagy kisebb vállalkozást kéne vállalnia. Ráadásul arra is oda kell figyelni, hogy ne égjen ki a semmitől vagy ne érezze magát haszontalannak. Mások degradáló véleménye nem számít, de saját pszihéje igen.

35/F

Vállaljon részmunkaidőt, lehetőleg online.

Soha ne szolgáltasd ki magad!

A férfiak nem tudják magukban realizálni, hogy a háztartási munka is kemény munka: mosni, főzni, takarítani naprakészen. Azon felül az időszakos ajtó és ablakmosások, szőnyegtisztítások, csempemosások, stb.

A bátyám lányát nem engedte dolgozni a férje, mondván, a 4 gyerek nevelésével foglalkozzon, mivel ő simán hazavitte a 3-4 milliót. Az unokahúgom gyakorlatilag egyedül hozta-vitte a 4 gyereket, ovi, iskola, különórák, a háztartás, minden ügyintézés, stb.

A férje mint családfenntartó kiadta az utasításait, mit, hogyan, mert egy pszichopata barom. A gyerekeknek viszont a befektetésekből sorra garzonlakást vett, mire végeztek az egyetemen.

Asszonyka meg ott van nyugdíj nélkül, kidzolgáltatva annak az állatnak.

Az embernek legyen tartása, teremtse meg a saját egzisztenciáját. Mindentbössze lehet egyeztetni.

De ne szolgáltassa ki magát!

Váltson munkát a férj. Ha más állásban kevesebbet is keresne, az mennyivel lenne más, mintha a feleség teljes jövedelme esik ki?

Nagyon ritkán van jó vége annak, ha valaki teljesen kiszolgáltatottá válik a párjának.

Én nőként megbolondulnék, ha nem dolgoznék. Ideig-óráig elvagyok itthon, de ha csupán a házimunka lenne az életem, akkor nagyon hamar begolyóznék. Kell a társaság, a munka és nem mellesleg a plusz kereset, hogy anyagi biztonságban érezzem magam.

Sosem szeretnék kiszolgáltatott helyzetben lenni, én szeretem, ha fel tudok készülni egy váratlan helyzetre és nem állok ott egy fillér nélkül, hogy hogyan tovább. Ráadásul a mindennapi élethez szükséges dolgokért sem kell így a páromtól kuncsorognom. Már a gondolatától is kiráz a hideg.

A rokonságban pont most van erről egy negatív példa.

30 év házasság után a férj szerelmes lett egy fiatalabb nőbe és otthagyta a közel 60 éves feleségét, aki háztartásbeliként felnevelt 2 gyereket, vitte a háztartást, gondoskodott a férfiről is,stb.

A lényeg, hogy közel 60 évesen ott áll munkanélküliként, kb. 8 év munkaviszonnyal, de munkát már nem talál a kora és tapasztalatlansága miatt, az államtól semmire sem számíthat.

Szóval egyértelműen anyagi biztonság mellett is érdemes nőként dolgozni (akár részmunkaidőben), sohasem lehet tudni, mit hoz az élet. Nem szabad és nem érdemes kiszolgáltatottá válni.