Ha tudtátok volna előre, hogy a szexuális életetek kuka, akkor is bevállaljátok a gyereket a párotokkal?

Szembesíteném a problémával és próbálnám megbeszélni mi a probléma. Nyilván mások lettek a prioritások, de ha a gyerek előtt nem volt aszexuális, akkor most is kell, hogy legyen igénye a szexre. Ha bármilyen segítségre lenne szükség, akkor kérnék. Ha nem tud értelmes választ adni, nem hajlandó változtatni, a segítséget nem fogadja el, akkot kilátásba helyezném a válást.

Nő vagyok, a szex nem a legfontosabb, de egy fontos része a párkapcsolatnak!

Segítséget kell kérni hozzáértő szakembertől. Ezt a feleségednek is meg kell értenie. Nem normális a szexmentes házasság, bármennyire is átmossák a nők agyát a nagyokosok.

Nálunk voltak más gondok is a házasságban, és csak az utolsó években szűnt meg a szex. Ettől függetlenül nem bántam meg a gyerekeimet. Nyilván mindenki akkor vállal gyereket, ha biztosnak látja a jövőben a házasságát, de hiszem, hogy mindennek oka van.

Mi elváltunk, és igen, részemről a fő ok a szex teljes hiánya volt. Megtehettem, mert nem volt hiteltartozásom, volt hová költöznöm. Próbáltam is szeretőt találni, de 40 felett nem olyan egyszerű "csajozni", mint ahogy a 9-es gondolja. Abban viszont biztos vagyok, hogy addig nem nyugodtam volna, míg nem találok szexpartnert. Ennyi idősen még van igénye egy férfinak a rendszeres szexre, ha akarja a feleség, ha nem.

17. vagyok.

Nem tudom mi fájt azoknak, akik lepontoztak, és nem is szoktam rinyálni ilyesmiért. De már csak azért is ideírok, mert hátha olvassa valaki, aki hasonló cipőben jár, mint amiben én is jártam, és segít a hozzászólásom.

Lehet, hogy az nem tetszett a lehúzóknak, hogy szakember segítségét javasoltam. Igenis sok esetben tud hozzáértő ember kívülről segíteni egy párkapcsolati krízisen. Mert amikor az egyik fél bejelenti, hogy a kapcsolatban az intimitásra de facto nincs szüksége, az bizony krízis. Megöli a kapcsolatot.Még akkor is, ha az illető pont az anyuka.

Ezt nem lehet megoldani azzal, hogy időközönként belevered a farkad a wcbe, amelyik nő ezt komolyan gondolja, az nagyon ostoba.

Félrekettyintés, szeretőzés... Etikailag nem nagyon igazolható. De az élet általában csavarosabb, mint amit az ember el tud képzelni, nem lehet egymondatos bölcs magasztosságokkal elintézni a problémákat.

Van olyan, hogy kicsik a gyerekek, havi kétszázezer megy a lakáshitelre, ki van számolva fillérre az élet, és előáll egy ilyen probléma. Lehet okoskodni, hogy mennyire gerinces apuka, hogy beadja a válást, de számoljunk már ennek a járulékos veszteségeivel is. Az egy dolog, hogy apukának coki a lakásból, meg kell oldania az életét, lakhatását, stb.. De az anyuka vajon elboldogul-e a gyerekekkel egyedül? Akad-e segítsége a mindennapokban? Mert hát ugye ha adódik egy új férfi, azzal is dugni kellene néhanapján... A gyerekek hogy élik meg, hogy az apjukat csak minden második héten, vagy hétvégén láthatják? Amin még évekig el szoktak csatározni a felek, az a vagyonmegosztás. Vajon meg tudnak egyezni?

Nem tartom követendő példának amit tettem, mégpedig hogy a szexmentes házasságomban barátnőt kerestem,(mondjuk én el is váltam), de megtörténhet, hogy jobban jár mindenki ilyenkor, ha az apuka talál magának egy menyecskét, akitől megkapja az intimitást. Amíg a gyerekek kicsik, addig mindenképpen. Az anyukának, akinek nincs igénye a dögönyözésre, és szerinte jól van ez így, nem tök mindegy, hogy hová jár a párja munka után? Ha meg zavarja,hogy mással dug a férje, akkor menjen csak szépen el szakemberhez.