Hogyan tovább? Ennek a házasságnak vége?

Kicsit hosszú lesz, ezért előre is bocsánat.

A férjemmel 20 éve vagyunk együtt, ebből 10 év házasság. Korán össze jöttünk, még közép iskolában és azóta is együtt vagyunk.

2 éve megszületett a gyermekünk. És azóta úgy érzem a kapcsolatunk zuhanó repülés. Azelőtt is voltak vitáink, de valahogy mindig sikerült rendbe hozni. Most úgy érzem csak tornyosulnak a gondok, és lassan már nem bírom.

Nagyon jó apa. Maximálisan csinál mindent a gyerekkel. A háztartásba való besegítés szépen lassan elkopott. En alvas idoben dolgozom egy éve, besegitek a munkahelyemen kisebb feladatokban. Mikor ezt elkezdtem itt lattam elsonek hogy valami megváltozott. Szinte ő akarta hogy csináljam, mindenben támogat szöveggel, de aztan a támogatásból sokszor nem sok minden maradt.

Az intimitás marmint maga az együttlétek terén, sosem voltunk kiemelkedőek, mindig is keveset voltunk egyutt. Lefeküdni, jo forman nem is szoktunk egymással. Csak petting van… Ő nem birja sokáig, és meg sem akarja probalni. Ez mindig is igy volt, 25 éves korában meg próbált rajta változtatni, de mostmar hidegen hagyja. Valoszinuleg itt a problema gyökere. Mostanára eljutottunk arra szintre hogy semmi nincs max havi 1 ritkan 2 alkalommal.

Minden mozdulatomba bele köt. Lassan már tényleg ott tartunk, hogy az is problema, hogy milyen sebességgel húzok cipőt. Soha nem kér bocsánatot, mindenben rögeszmésen ragaszkodik az igazahoz. Állandóan beszólogat, és kijavít, és hozzám vágja milyen béna vagyok. Érzelmi bántalmazás hoz tudnám hasolnítani. Olyan mintha már az is kiboritaná hogy levegőt veszek. Csak a sportnak él mostanaban. Nagyon sokat fogyott is, mas témája nem is nagyon van.

Sokat veszekszunk, a fentieket mondtam is neki. 2 havonta hozzam vágja hogy ha azt akarom hogy költözzön el mondjam… állandóan ki forgatja a szavaimat.

Nem ölel meg, nem ad puszit, csókot. Ha én megyek akkor sem igazan bírja. Magatol sosem jön.

A kislanyunk közben elkezdte a bolcsit 3 hete, ami nem megy tul jol. Ez most rárak még egy lapáttal a minden napokra.

Én már nem tudom meddig bírom. Az eszem azt mondja ennek vege és lépni kellene, de a szívem, hát az más kérdés. Tudom hogy nem tudtok a helyemben lenni, de Ti hogyan kezelnetek ezt? Minden tanácsot szivesen fogadok.