Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Boldog kapcsolatnak indult, pokollá vált. Tehetetlennek èrzem magam, hogyan tovább? (Részletek a leírásban, hosszú a sztori.)
Màr nem ugyanolyanok a beszèlgetèseink, mint règen. Annyi sèrelem gyûlt össze, hogy mire eljutnánk a közös pontra, a szavaim felèt vagy fèlreèrti, vagy támadàsnak veszi és kèrdèsre kèrdèssel válaszol. (Jóesetben.)
Hány èvesnek kell lennie a kisfiunknak, hogy “lazàbb” legyen a közhangulat?
Hagyjuk már, hogy ezt a szánalmas “idevezet” a nagy feminizmus. Köze nincs ennek a feminizmushoz, inkább az a probléma h sok férfi a mai napig egy szexista barom, aki azt hiszi a feladatokat nemi szerv alapján kell szétosztani.🤦🏻♀️
A férfinak pöccre annyira kötelessége és dolga a gyereknevelés, mint a nőknek! A szoptatáson kívül MINDENT meg tud csinálni ő is, nem fog leesni a karikagyűrű az ujjáról, ha a SAJÁT gyerekével kell foglalkozzon, ahogy akkor sem, ha szépen kiveszi a részét a háztartásból, ugyanis nem csak a nő él ott, nem csak ő eszik/koszol/kupizik stb, hanem a férfi is.
Értelmes, normális férfinak alap és magától értetődő, hogy a gyereknevelés és a házimunka pont annyira az ő dolga is, mint a nőé!
Rossz döntések sorozata, aminek a kellős közepébe érkezett a gyerkőc, ami önmagában is krízis. Tornyosulnak a problémák, amiből már nem látsz kiutat. Meg kell találni az új utat egymáshoz, ha nem megy, akkor kérjetek segítséget (terápia).
Agyatlan döntéseket hoztok a gyerek körül is. Mindig ő éjszakázik, úgy megy dolgozni, persze, hogy fáradt. Te is dolgoznál, de nem tud/akar támogatni ebben. Ez az út úgy veszett fejsze nyele, ahogy van...
Le kell ülni és mindkét oldalról belátni, hogy ez így senkinek nem jó. Vagy változtattok, vagy ennek vége van.
Abba ne kapaszkodj, hogy pár év múlva nyugisabb lesz. Gyerek szempontból nyugisabb lesz persze. De ha már most nem találjátok az utat egymáshoz, szerinted ez nem lesz csak sokkal rosszabb idővel?
Ez egy barom. Az hogy megvettétek azt a rom házat, és utána rád hagyott mindent, ezt nem is értem miért nem tudja szankcionálni a btk. Mert kb bűncselekmény basszus. Ha annyit dolgozott külföldön gondolom jó pénzért, fizessen mestert, ha már ilyen pancser hogy a nyakadba tesz egy romos házat. Tényleg a gyámügynek kellett volna intézkedni ha lenne normális gyámügy, de komolyan rabszolgatartásnak is minősülhet.
Nem volt valami normális rokon aki közölte volna hogy nem veszünk romos házat és a nő tegye rendbe?
Nem tűnsz rossz vereségek és ő sem rossz férjnek. Úgy tűnik ez az az időszak amit annyian meglrobalonak neveznek a baba után. A fáradtság nagyon megviselheti, ezt próbáld megerteni. A fáradtság utáni veszekedés meg csak ront a helyzeten. Én teljesen megértését, hogy nem jókedvedből vagy kotekedésbol kezdesz veszekedni vele, hanem ami fáj kiadói magadból és megértésre vársz.
Viszont ha annyit dolgozik szerintem ne add neki a babát éjjel. Nagyon húzós lehet. Azt mondod amúgy játszik vele, legyen egyelőre elég.
Nem vagyok a nevelési tanácsadód sem, de miért szétszórt annyira dolgozni? Értem hogy otthon most monotonitás van, és a veszekedések, magányosság miatt azt látod a legjobbnak hogy dolgozni menj. De ha vállalatok egy gyereket ez nagyon is benne van a pakliban, hogy nem egy leányálom otthon üldögélni. Próbáld meg kicsit elfogadni a helyzetet, hidd el évek múltán visszasírod mikor a picivel lehettél volna kettesben. Ezeket az éveket nem kapod vissza.
A pároddal pedig próbáld úgy oldani, hogy pár napig nem veszekedés, légy vele türelmes aztán ülj le vele beszélni hogy hiányzik hogy megöleljen és érezd hogy melletted van. Tudod hogy ő is kimerült a munka után, ezt meglrobalod jobban szem előtt tartani stb stb. A lényeg hogy ne a múltat hozd fel, a jövőt próbáljátok javítani.
Azèrt azt leszögezném, hogy megértem a fáradtsàgát az éjszakázàs után, hiszen én is pontosan ezen mentem át. De nem az lenne a normális, hogy a társaddal akkor sem vagy kifejezetten goromba, amikor elfáradsz? Nekem ezt jelentené ‘szeretni’.
18/19 anonim: jól látod a helyzetet, felkészültem amugy az otthoni monotonitàsra, tudtam mit vállalok. De arra sose gondoltam hogy a terheket egy rideg környezetben kell elviselnem. Ha szeretve érezném magam, egyetlen szavam nem lenne, és erôt adna a mindennapi teendôkhöz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!