Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Anyagi biztonság, boldogtalanul vagy egy nehezebb élet, boldogan? Többi lent
"férjemmel megromlott régebben a kapcsolatunk. Mindig próbáltam helyre hozni, de ő nem. Neki így jó."
Magyarul ő mindig is ilyen volt, te meg nem akartad észrevenni, de a kényelem jó. A szeretődben annyira nem bízol, hogy tudd, hogy "teljes állásban" is vállalna-e. Anyagilag visszaesés lenne, azt nem akarod. A gyereid életét beborítanád, még akkor is, ha otthagynád az apjukkal őket (mert ugye azért lenne benned annyi, hogy azért mert neked mehetnéked van, őket nem rángatnád magaddal?) Mi a kérdés akkor tulajdonképpen? Az a baj, hogy mindent akarsz: pénzt is, a megszokott jó életet is, meg a kényeztetést is, de egyik ágyból a másikba mennél, az a másik viszont több okból is képlékeny. Szerintem élvezd az életet úgy, ahogy tudod addig, amíg megteheted! Hidd el, most kellemes pásztorórák, meg lopott rnadevúk is megkopnak, és keserédessé válnak a hétköznapok szürkeségében, ha majd a kegyelten valóság pofán talál, és amikor a szeretődből se csak a full extrás veziót kapod pár órában, hanem a teljes valóját. Az is büdöset sz...zik, az is lesz nyűgös és ideges, az is lesz bunkó, plusz még akkor a pénztelenség is rá fogja nyomni a bélyegét a dolgokra. Ha egyáltalán kér belőled állandóra, aztán jó eséllyel ott maradsz két szék között a pad alatt.
Ha a férjed amúgy normális, akkor meg lehet vele egyezni, sőt a törvény is úgy szól hogy a gyerekkel kapcsolatos kiadásokba bele kell adnia, a gyerektartáson kívül a plusznak a felét. Nem tudom ez mennyire terjed ki az egyetemi tanulmányaira, de ha normálisan áll ehhez akkor meg lehet egyezni.
Mert ennek a házasságnak így semmi értelme. Sőt abszolút nem tartom kizártnak hogy neki is van más. Az meg a gyereknek se jó ha egy ilyen házasságba nő fel. Nem írod hogy a férjed bántana, vagy inna, vagy bármi ilyesmi, de az se jó ha boldogtalan vagy. És ahogy írod, te próbáltad többször helyrehozni.
Én valószínű megpróbálnék kilépni. Gondolom a gyerek már nem kicsi, neked is van munkád, vagyis amennyiben egyikőtöknek (neked és a szeretődnek) sincs sok adóssága, hitele, úgy szerényebb fizetésből is el lehet lenni. Persze kérdés tényleg marad e. Ilyenkor azért azt is kalkulálni kell, hogy egyedül is boldogulnál e.
De feláldozni magadat nincs értelme, meg ha már mást szeretsz, akkor végképp nincs jövőtök.
De az is ott van,hogyha amúgy meg elvagytok, akkor a biztosat a bizonytalanért, az együtt felépített életet az újrakezdésért, nem biztos hogy érdemes eldobni
Elmondom az en tortenetemet.
24/35 evesek voltunk, amikor megismerkedtunk, en az exemmel eltem egyutt, o a felesegevel es a gyerekukkel. Honapokig csak beszelgettunk, aztan elcsattant egy csok, par nappal kesobb en pakoltam a volt paromtol, o meg egy honappal kesobb cuccolt el alberletbe. Ennek mar 3 eve, 3 honapja hazasodtunk ossze.
Valoban nagyon nehez volt az elejen, ott volt a covid, az anyagi bizonytalansag. De nagyon szerelmesek voltunk egymasba, es ugy voltunk vele, megoldjuk, es kitartunk egymas mellett. Egymast valasztottuk, es habar tenyleg nagyon nehez volt, sokszor veszekedtunk, de azota sem engedtuk el egymas kezet. Kozos gyereket is szeretnenk. Mi a boldogsagot valasztottuk, es nem bantuk meg. Persze voltak ketkedok, voltak akik nem hittek bennunk, de minket nem erdekelt senki.
Azzal viszont nem ertek egyet, hogy mar egy eve huzod ezt, nem tisztesseges a ferjeddel szemben sem, de a szerelmeddel szemben sem. Nem huzhatod egyikut idejet sem, csak mert te keptelen vagy donteni. Elobb utobb borul a bili, aztan megnezheted magad.
Nem az anyagiak itt a legnehezebb dolgok,hanem inkább
az hogy a gyerekeidnek nem lesz többé egész családja..
Nem tudom mennyire kötődnek az apjukhoz,de az biztos hogy
egy gyereknek se könnyű egy válást feldolgoznia..
És te magad sem tudod még arra se egyértelműen a választ,
hogy a szeretőd veled maradne-e később..Hát szerintem ez
így meggondolandó....
Szerintem örülj hogy van egy szeretőd, ez izgi és biztosan jó is.
Nem kell mindent robbantani,az élet nem fekete és fehér..
Élvezd ki az anyagi biztonságot,meg a szeretőt is.Problem solved.
A gyerekek se fognak megborulni.
5-ös. Igazából jó hétvégi apa. Nyilván minden nap hazajon, de kb szarik a gyerekekre. Szereti őket, de nem neveli őket egyáltalán. Távolról szépek, jók, de közelről nincs ideje, néha játszik velük, de többnyire nem érdekli őket. Ezt leszamitva tudom hogy szereti őket. Tudom, hogyegviselné őket. Viszont már nem bírom az itteni légkört, hogy folyamatosan boldogtalan vagyok és ezt már ők is érzik. Mindig azaz idézet jut eszembe, hogy ha azt akarod, hogy a gyerekeid boldogok legyenek, akkor szeresd az anyjukat... Nagyon igaz. Nem voltam szeretve, cssk voltam, mert szép feleség, szép család, a látszat volt
De a magány felemészt. Mokuskerek az életem...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!