Miért van a mai világba olyan sok boldogtalan Házasság?

Korábban ezzel kapcsolatban már volt rengeteg kérdés. Ugyanazt tudom ecsetelni azóta is:

Ez a társadalom el lett b*va a '90-es évek óta: akkor jelentek meg e munkanélküliség, a válások, a hajléktalanság, az egyszülős háztartások, a megcsalások, a különböző stiklik-ügyeskedések. Így a megmaradt családok rossz-, vag egyáltalán semmilyen példát nem tudtak a gyerekeiknek mutatni, és úgy lettek felnevelve, hogy az ő gyerekeik-, majd az ő gyerekeik olyanok lettek, mint a mai társadalom...

16#: Előtte is voltak persze jelek erre vonatkozóan (pl.: munkahelyen belüli burkolt munkanélküliség), de akkor a társadalom-, a falvak emberei jobban figyeltek egymásra, és pl.: egy faluban jobban figyeltek a szegényebbekre, mint pl.: ma: azaz jobb volt a társadalmi összetartó erő.

De ettől függetlenül biztosan van még számtalan példa/ellenpélda az általam vázoltakra, azaz lehet van hiba az általam leírtakban. Vállalom.

Szerintem az eddig elhangzottak nagyon jól fedik az okok nagyrészét, és én hozzáadnék még egyet ami szerintem belejátszik:

A klasszikus férfi/női szerepek eltűnése, összemosódása.

Ha tetszik ha nem, szerintem az évmilliók alatti emberi fejlődés során nagyjából ugyanaz volt a szerepkiosztás és ez fizikai és lelki adottságbeli különbségeket hozott létre a nemek között.

Amikor az apától is elvárják ugyanazt a gyerekgondozást (anyatejet ad cumiból, pelenkáz, hordoz, altat stb) és háztartást (mosson, főzzön, takarítson) és az anyától a karriert (keressen ugyanannyit mint a férj, munkahelyi fúrkálást/politikát kezelje, intézzen el mindent, kocsikereket is egyedül cserélje stb) akkor olyan dolgokra kényszerítik őket amit bár képesek megcsinálni, nem ezek jönnek természetesen, az ellenkező nem szerepeiben kevésbé hatékonyak, türelmesek, stb.

Biztos vagyok benne hogy a fejlődéstörténet során sokszor előfordult hogy szükség volt a másik szerepeinek átvállalására pl a pár betegsége esetén vagy ha meghalt, addig amíg új pár nem lett, különben valószínűleg nem is lennénk képesek ezekre, de nagy eséllyel ezek rövidtávú, ideiglenes átvállalások voltak.

Nem véletlen hogy a természeti népeknél, a Föld minden pontján a szerepkiosztások ugyanazok. Tehát ez nem kulturális különbség hanem természetből ered, még ha van is egy-egy ritka kivétel.

De az csak egy dolog hogy az ellenkező nem szerepeiben nem vagyunk elég hatékonyak. Ennek olyan hatása is van, hogy míg régen egyértelműen kellett egy férfi és egy nő egy család fennmaradásához, addig ma már az egyszülős formák is fenn tudnak könnyen maradni. Nincs már igazán szükség a másikra. Régen ha az egyik fél elhunyt vagy otthagyta őket, nagyon sürgősen pótolni kellett a másikat különben éhen haltak vagy meghaltak a gyerekek.

Ezért is nagyon sokat tudtak egymástól eltűrni az emberek.

Ma nincs ez a fenyegetettség. Ha nem tetszik valami apróság, akkor ott az ajtó, nem lesz belőle tragédia.

Persze a meló is könnyebb manapság, a háztartás is gombok nyomogatása főleg a régiekhez képest, ez is segít a különválásban.

😃😃

Persze, mert régen minden kapcsolat boldog volt 🤣🤣🤣

Nem, nincs változás ebben, csak az emberek már nem tartják fenn annyira a boldog kapcsolat látszatát. Mindig csak a látszata volt ennek, sosem voltak boldog családok.

Annyi, hogy végre elfogadottabb a válás, így nem kell két elkeseredett embernek összezárva lennie egymással. Keresheti a boldogságot mindenki, úgy ahogy akarja. Hajrá