Ciki ha engem nem vesz feleségül a párom? Már volt házas, engem nem zavarna ha nem akar elvenni, de a szűk család tudja hogy házas volt sok évig, így félek hogy kinéznek, jogosak a félelmeim? Én nem voltam házas.

22:

Mondhatom, nagyon szeretheted, ha az volt a feltétele a kapcsolatotoknak, hogy neki is akarni KELL a veled való házasságot. :D Különben le is út....

#23: es ezzel mi a baj? Nekem miert kellett volna lemondani arrol a vagyamrol, hogy hazassagban eljek? Mivel gyereket is szeretnek, azt meg plane nem vallaltam volna elettarsi kapcsolatban. Sokan ugy elnek, mivel nekik ugy jo, es mindenki ugy eli az eletet ahogy szeretne, de nekem az keves lenne.

Kicsit olvasgass ebben a temaban, hany no sirankozik itt, akiknek azt igerte a parjuk, hogy majd elveszi oket, aztan a harmadik gyerek utan sincs meg egy kettanus polgari sem. En ezt megelozven hoztam egy dontest, amivel nekem semmi bajom, es ezek szerint a paromnak sincsen, hiszen pont egy elvalt ember az, akire meg egyszer nem lehetne raeroltetni a hazassagot, de neki nem is eroltetes, hiszen szerelemben elunk, igy nem okoz nehezseget osszehazasodnia velem.

1. de, zavar, különben nem írtál volna ki kérdést

2. ki a francot érdekli, hogy xy rokon mit beszél? Vagyis: téged miért izgat???

3. aki egyszer már elvált, jó eséllyel nem házasodik újra, és tök jogosan

Ha téged nem zavarna igazán, fel sem tetted volna a kérdést. Szóval akit zavar , annak is csak az a ciki, hogy egy ilyen kapcsolattal megelégszik.

Én megalázva érezném magam, így nem is lennék ilyen férfival kapcsolatban.

23. Hiába kötözködsz, a 22-esnek igaza van. Ez nem a szerelem meglétéről/ nem létéről szól.

Akivel nem azonosak a közös jövőt illető vágyaink azzal minek kellene együtt lenni?

Ha mások az alapvető igények, mindenki találhat olyan párt magának, akivel ebben is megegyeznek és egyik fél részéről sincs megalkuvás, lemondás, mert AZ tüske marad, és mérgező a kapcsolatra.

Ismerek több olyan nőt aki megalkudott, lemondott arról a vágyáról, hogy a párjával férj és feleségként házassagban éljen, mert annak kényelmesebb volt házasság nélkül mert szerintük "az csak egy papír" és maradt egy pasim csajom kapcsolatban. Nos egyik se igazán boldog. Mind megkeseredett, házasulandó vagy házas nőkre irigy, negatív megjegyzéseket tevő féltékeny dög lett, és ők csak azért maradtak a kapcsolatban, mert önmaguk miatt nem akarták elvenni a gyerekeket az apjuktól. Ha újra élhetnék, inkább kerestek volna eleve olyan párt aki mellett nem kell ilyen áldozatot hozni. Emellett pedig egyik ilyen pár sincs már együtt. Mert a pasi pár év múlva lelépett másik nővel akit 1-2 év múlva gond nélkül elvett. Akkor bezzeg nem volt probléma a papír.

Én se lettem volna együtt olyan férfival akivel nem számíthatok többre, csak a csajaként vagyok jó, de arra már nem, hogy hivatalosan elköteleződjön mellettem, törvényesen egymás legközelebbi hozzátartozói legyünk, mint férj és feleség.

Miért a nőnek kellene erről lemondani? Ha a férfi valóban elköteleződött az adott nő mellett, nem akar mást, miért gond aláírni azt a papírt?

27: Na ne mondd már, hogy azért mentek tönkre ezek az általad felhozott élettársi kapcsolatok, mert KIZÁRÓLAG a házassági szándékban nem egyeztek meg! Ha bekötik a hapsik fejét, nem hagyják ott az irigy nőket más nőért? Ugyan már!

Egyet jegyezz meg! Minden boldog párkapcsolat a szerelemről, majd a szeretetről szól! Ez nem matematika, ezt nem lehet és nem is kell patika mérlegen kimérni. Ahol ez az alap nincs meg, ott a későbbi viharok egy-kettőre elsüllyesztik a legjobban kiszámolt, megtervezett kapcsolatot is!

Minden megtépázott kapcsolatot, házasságot erről, a szeretet alapjáról lehet újjá építeni.

Akik alkalmasak az együttélésre és szeretik egymást, azok házasság nélkül is tudnak egy családot alkotni.

Akinek az a heppje, hogy házasságban éljen, és csak ennek hiánya miatt nem megy bele egy kapcsolatba, az nem tudja, mi a szerelem, az még soha nem volt szerelmes.

Férfi létemre fontosnak tartom a házasságot. Voltam házas, nem miattam ment tönkre a kapcsolat. Még most is hiszek a szentségi házasságban, az anyakönyv-vezető előtt írt szerződésben viszont egyáltalán nem. Az tényleg csak egy papír, ami "bebiztosítja" a nőt, semmi egyéb.

Ennek ellenére azt mondom, teljes értékű kapcsolatban lehet élni enélkül, csak legyen szerelem, és utána szeretet a kapcsolatban. Ha ezek megvannak és nem eveznek két irányba más területen sem, úgy a papír számít a legkevésbé.

23. voltam.

Ez nem hepp, hogy valaki házasságban élve képzeli az életét, nem csajom-pasim alapon és nem is elégszik meg ezzel. Nem is kell.

Miben biztosít be engem a "papír", mint nőt? Miben jobban mint egy férfit?