Férjem mindent megeszik előlem?

25, milyen fillérb...szás?

Tudod te, hogy pl. egy IR-esnek cca. 4-5-ször annyiba kerül egy doboz keksz, vagy egy üveg mogyorókrém, egy tábla csoki, mint a sima?

Ez nálunk úgy működik, hogy minden közös, KIVÉVE, amin a nevem van, ugyanis én lm-gm étrenden élek, ergo van külön vajam, sajtkrémem, stb, amihez ő nem nyúlhat, okkal.

Nem spúrság, hanem mert hogyha megkeni vele magának a sima kenyerét, és én nem tudok róla, hanem eszek a szennyezett vajamból, rosszul leszek tőle.

Minden más közös, csak annyi a kérés, hogy szedjen ki magának tiszta kanállal pl tálba, ne "egyen bele".

Akkr is fillerbszo. Furamód nálam nincs ezzel baj pedig gltutén liszt és tejmentesen étkezem.

30 N

Meg kellene beszélnetek nyíltan és normálisan.

Én is diétázom, nem jókedvemből, hanem betegség, és intolerancia miatt. Sajnos korlátozottabbak a lehetőségeim, és többnyire Drágábbak a kajáim amiket ehetek , ez van. Nem tudok mit csinálni. Ha nem akarok rosszul lenni, tartanom kell. A férjemnek egyértelmű, hogy azokba a dolgokba nem eszik bele amiket én eszem. A magvaim közül csak mogyorót eszünk mindketten. Abból nagyobb kiszerelést veszünk. Egyébként pl egy átlag kesudiós zacsi nekem 2 hétre elég. Pisztácia ugyanúgy, mandula is, stb. A Ch csökkentett kenyerembe sem eszik bele, az édesítőmbe sem. A laktózmentes joghurtomba sem, mert tudja hogy szükségem van rájuk.

Na most az a helyzet, hogy szerintem ez alapvető "tisztelet" is valahol, akkor is, ha nincs külön étrend.

Én attól tudok kiborulni, amikor elintézzük a nagybevásárlást, minden megvan a heti menühöz. Utálok főzni, de nem baj, megcsinálom, mert nagyon szeretjük a házi ízeket. Elkezdek főzni és az ötödik hozzávalónál érzékelem, hogy na az nincs... pedig volt. És akkor persze megvan sértődve a férjem, ha beültetem az autóba és elküldöm boltba, hogy ne kelljen kukáznom, vagy teljesen újragondolnom alapanyag híján a kaját.

A férjemnek amúgyis hatalmas az étvágya és ő nem kimondottan élvezi az ízeket, az evés csak egy létfenntartó tevékenység nála. Én nem vagyok nagyétkű és nagyon szeretem kiélvezni az ízeket. Pl. amíg én elszopogatok egy kocka csokit és élvezem, ő addig betol az arcába egy fél táblát, összerágja és lenyeli. Nem is értem minek eszi... Én az ilyeneken is fenn tudok akadni, mert oké, hogy húsnál pl. nem állunk neki kajának egy kg alatt és zömében ő eszi meg, de legalább előlem ne egyen már fel mindent úgy, hogy nem is élvezi, csak önti be a feneketlen kútba.

Sokszor elmondtam neki mi a bajom ezzel, nagyjából megértette. Az a megállapodás született, hogy a főtt étel alapanyagokat a hűtő egy adott polcára teszem és ahhoz nem nyúl hozzá. Vagy ha megkívánja, megeszi, azzal sincs gond, csak kérdezze meg mikor akarom megfőzni, hogy addigra pótolni tudjuk.

Vagy az sem érdekel, ha 2 tábla csokit betol egyszerre az arcába, csak akkor másnap hazafelé hozzon, mert nyilván azért vettem, mert megkívántam... azért kettőt, hogy jusson neki is. De nem csak neki bakker!

7 éve vagyunk együtt, azért még mindig nem zökkenőmentes a dolog, de már egészen jól kialakult a rendszerünk. Szerintem aki ezt nem érti, annak egész egyszerűen nem nagyétkű kajafanatikus a férje, aki bele sem gondol semmibe, csak kiveszi az első kezébe eső dolgot a hűtőből/szekrényből.

"Utálok főzni, de nem baj, megcsinálom, mert nagyon szeretjük a házi ízeket."

Mégis miért csak te főzöl magadra meg a nagy "gyerekre", ha utálod csinálni? :D