Hogy találjunk vissza egymáshoz miután megszületett a babánk?

Előtte minden jól ment köztünk, 10+ év után lett gyerek az ő kívánságára, én nem igazán akartam.

Mióta megszületett a baba azóta egyre jobban távolodunk el és nem csak az időhiány miatt.

Csalódtam a viselkedésében a gyerekkel szemben, nem kedves vele, sokszor idegbeteg. Általában nagyon igyekszik segíteni, de máskor hiába könyörgök hogy segítsen se kép, se hang, csak gépezik. A kisbabától várná el hogy alkalmazkodjon hozzá, mert ő gépezni akar, játszani felnőtt férfi létére és ki van akadva ha a csecsemő ezt nem fogja fel. Kicsit depressziósnak is tűnik, de pszichológushoz nem akar menni. Vagyis a szájával igen, de konkrér lépéseket nem tesz. Panaszkodik hogy kevés az intimitás de mikor este végre ágyba kerülünk és a gyerek alszik, lehetne bújni, szexelni akkor is inkább másik szobában gépezik, akkor mégis hogy várja hogy legyen valami? A viselkedése miatt amúgy is inkább taszít a gondolat, de azért igényem nekem is lenne. Állandóan ígérget és nem tartja be, csak sírva hiteget hogy mostantól megjavul. Házi munkában se segít, csak ha felszólítom 5x és utána sóhajtozik hogy már megint kell csinálni valamit. A sóhajtozásnál nyílik a bicska a zsebemben. Nem azt mondom hogy neki nincs elég baja mert dolgozik is, nagyobb rajta a nyomás de én se pihenhetek, nekem sincs párkapcsolatom jelenleg, senkivel nem tudok 2 szót váltani, állandóan a babát kell ellátnom, leülni nincs időm. Szóval segít meg igyekszik, ezt nem tagadom, de a hozzáállása katasztrófa a gyerekhez, hozzám, az élethez...sokat veszekszünk de olyankor velem is úgy beszél mint előtte soha nem engedett volna meg magának. Ha szólok megsértődik, ha nem szólok nem veszi észre magát hogy előbb a kötelesség utána a szórakozás. Teljesen kiábrándultam belőle. Már a válason gondolkozom hogy tudnám megoldani hova mehetnék gyerekkel, miből fogunk megélni ha ez bekövetkezik. Vissza tudunk még találni egymáshoz? Hogyan kaphatnám vissza a normális, kedves férjemet, aki szerette a kisgyerekeket ?