Mennyi idő kell, hogy végérvényesen eltudjam dönteni, hogy válni akarok?

Életkortól, élethelyzettől és még számtalan dologtól függ, nehéz lenne általánosítani.

Alapvetően, akkor amikor TE úgy érzed!

Fiatalon házasodva (23/21 évesen) a második gyermek születése után romlott meg az intim viszonyunk kicsit, de semmi komoly probléma nem volt. Majd nejem eléggé felgyorsította a válási döntésemet, amikor egyszer csak nem jött haza munkából, azaz megcsalt. Egy héttel később, karácsonykor tettem ki a szűrét, amikor elém tett ünnepi vacsorának egy adag gyors rizst és néhány mirelit halrudat. Hozzá kell tennem, az említett egy hét alatt kerültem őt, éjjel - nappal melóztam.

Harmincas éveimben kiélveztem az életet! Szebbnél szebb nők jöttek, mentek. (egy estés kalandoktól a néhány hónapos viszonyokig) Majd jött egy nő, akit két év együttélés után fettem feleségül. Minden olyan jó volt vele, azt gondoltam, őt érdemes feleségül venni. 18 éve élünk együtt, de kb. 10 éve fokozatosan romlott a szerelmi életünk. Ő nem akarja, nincs rá igénye (senkivel, nem csupán velem). Idővel totálisan frigiddé vált. Nem váltunk el, pedig sokáig lebegett felettünk a pallós. Egyfajta baráti, laktársi viszonnyá alakult a házasságunk. Két gyermek, a lakhatás, a megélhetés és főként a szoros bensőséges baráti viszony köt össze minket. Még mindig egy hullámhosszon vagyunk, annyira, hogy fél szavakból tudjuk a egymás gondolatait. Egy olyan nővel nem volt még viszonyom, mint vele, ennyire még senki nem értett meg. Nincs intimitás köztünk, de nem váltunk (még) el. Mit hoz a jövő, azt nem tudom. Közel három év nyüglődés, viták után léptem félre először. A sors hozta utamba a lehetőséget, nem vadásztam a helyzetre. Azóta volt egy-kettő. Mindegyik fiatalabb volt nálam és tulajdonképp mindegyik hölgy szingli életet él, amin nem szeretett volna/szeretne változtatni. Senki előtt nem titkoltam, hogy házas vagyok, ők ezt elfogadták. Furcsa volt megszokni, de úgy tűnik, ez az élthelyzet mindenkinek megfelelt/megfelel.

50F