Melyiknek van jobb élete az alábbiak közül?

A munkaidő véget ér.

A háztartás és a gyereknevelés nem ér véget. Pedig komoly és fárasztó munka az is.

A férfi felnőttek között van munkaidőben.

Az anyuka max. a játszótéren vált pár szót másik felnőttel 2 "anyuuuu" visítás között.

A férfi teljesen elszeparálja magát a családjától, aztán később csodálkozik, miért nincs semmi kapcsolata a gyerekeivel.

Átmenetileg lehet a nőnek, mert azért egy háztartás tényleg nem felel meg egy nyolc órás munkaidőnek. A gyerekek meg legkésőbb 3 évesen oviba mennek, onnantól tényleg simán fennáll, hogy nagyrészt a nő csak vakarja otthon. (Addig viszont babával otthon lenni nagyon kemény.)

Viszont szar lehet így élni. Teljesen kiszolgáltatott a másiknak és a véletlennek. Ha a férje elhagyja, vagy csak meghal, akkor leshet. Szóval nem mondanám rá, hogy ez egy jó helyzet.

Kinek mi. Nekem sem a házimunkával, sem az otthon léttel nem lenne bajom, soha életemben nem unatkoztam otthon, de még egy vonat út alatt sem, elfoglalom magam simán.

De nincs az az isten, hogy gyereket vállaljak és annak minden nyűgjét a nyakamba vegyem. Abszolut nem nekem való. A férjem is így van vele, ebben egyetértünk teljesen.

Inkább eljárok dolgozni, amit még szeretek is mert könyvek között vagyok ( csak a sok ember ne lenne), és nem csak úgy eltartatom magam, nem szeretek élősködni máson, de gyereket soha! Se időm, se kedvem, se energiám, se türelmem nincs hozzájuk, nem vágyom rá, és pénz nincs rá. Főleg nem ilyen kaja meg rezsiárak mellett. És ki tudja mi jön még. 36/N