Az emberfia foleg ha ferfi miert kotelezi el magat egy hazassagban?

17. Azért ne tartsunk már ott, hogy egy házassággal a férfi csak nyerhet, a nő meg veszíthet. Érdekes, hogy körülöttem lévő házasságokban meg a férfi 100X többet tesz bele mint munka, pénz, érzelem. Akkor én meg mondjam azt, hogy a házasság a szex halála egy férfinek? Vannak ilyenek is, meg olyanok is. Tovább megyek! Ma már nagyon sok értelmes nő piszkosul megnézi hogy a jövendőbelije mennyire érett egy házasságra! Mire gondolok? Egzisztencia, ami tükrözi azt, hogy mennyire életképes az életben. Megnézi azt, hogy mentálisan nem-e defektes, azaz hosszútávon érzelmileg működőképes lesz-e a házasság.

Magam részéről ha elítélni nem is, de sajnálom azokat, akik vakrepüléssel, pusztán szerelemből házasodnak! Na meg ott vannak a gazdasági érdek közösségek is, akik meg pénzügyi megfontolásból házasodnak. Semmivel sem rosszabb mint ha valaki szerelemből házasodik, ugyanis ész érvek alapján is le lehet élni igen jól egy életet. Attól hogy valaki nem szerelmes csak szereti a másikat, és így vonzódik hozzá, szerintem hosszú távon sokkal tartósabb kapcsolatot eredményez, ráadásul sosem volt rózsaszín köd, ami elhomályosította volna a realitás érzékét. Persze, kinek mi, aztán garancia nincs semmire sem.

Én szerettem volna szerelemből párkapcsolatot majd házasságot. Sosem jött össze egyik sem, túl realista nőkkel hozott össze az élet. 24 éve vagyok házas és nem panaszkodom, válni sem szerettem volna soha.

Az a helyzet, hogy a szerelemhez kell egy erős szexuális vonzalom is. Valljuk be, egy átlagos nő vagy férfi nem hordoz erős szexuális kisugárzást, csak akkor, ha a másik fél pontosan olyat keres mint ő. Én is keresgethettem olyat ami engem vonz, csak sajnos fordítva ez nem működött. A párválasztás is egy csalóka szó, ugyanis nem választunk sok-sok jelentkező közül, hanem vagy elfogadjuk azt aki van, vagy nem. Akik sokáig egyedül vannak, azok kompromisszumot kell hogy kössenek, de ez a kompromisszum sokszor alapjaiban öli meg a szerelmet. Marad a szimpátia. Jobb esetben ez fejlődhet szerelemmé.

Én úgy voltam vele, hogy idővel már nem hittem benne hogy kölcsönösen működni fog nálam a szerelem, így szimpátia alapján döntöttem. Persze vannak dolgok amiket nem kapok meg, de az idő az megy. Majd erre sokan negyven felett jönnek rá, akkor meg már elment a termékeny időszak, képletesen is, meg valóságban is. Persze ki hogy dönt.