Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Se veled se nélküled, működhet egy házasságban egy háztartáson bellül ha szünetet tartunk? Hogyan értessem meg vele hogy vegyen komolyan?
Sziasztok!
Kérlek benneteket hogy csak építő jellegű válaszokat írjatok lehetőleg lenézés vagy rosszindulat nélkül. Köszönöm szépen. :) (jöhet minden csak kultúráltan)
Szóval lassan 6 éve vagyunk együtt a férjemmel, van egy 11 hónapos kisfiúnk és érkezik a kistestvér is. Nagyon szeretjük egymást de úgy érzem néha nagyon sok belőle. Ő nem tud és nem akar felnőni, nem udvarol már csak ha nagy cirkusz árán "kihisztizem" mindent elviccel.
Egyébként imádom hogy ilyen laza és komolytalan, csodálatos apa és a cégnél ahol dolgozik karbantartási vezető, nem okoz gondot neki egy villanykörte, 10/10-es férfi és családfő.
Én vissont úgy érzem mindent feladtam érte még magamat is és nagyon sokat vitatkozok vele leginkább amiatt mert mindig akkor viccel el mindent amikor komoly dolgokról lenne szó, amikor rólam vagy az érzéseimről lenne szó.
Volt egy félrelépés is a részemről pár éve amikor még jegyben sem jártunk, elmondtam neki kínomban hátha ez észhez téríti de pár napig tartott a magába nézése és ennyi. Igazából a fejéhez vágtam már azt is hogy az se hatná meg talán ha együtt találna mással...
Megszakad a szívem ilyenkor mert igazán szeretem és szerintem ő is engem, mindig elmondja de egyszerűen őrületbe kerget vele hogy mindent elpoénkodik és nem vesz komolyan, mint ezt a fenti esetet se.
Arra gondoltam hogy tarthatnánk szünetet. Ő is egyszer "szünetelt" velem de visszakönyörögtem magamat. (szerinte ez nem így volt, pedig de, azóta vannak gondjaim önmagammal mert teljesen megalázkodtam mint nő...)
Én pszichológushoz járok hogy megjavítsam a kapcsolatunkat mert úgy gondoltam velem van a gond de nem segített a dolog és úgy érzem a férjemnek kéne egy kicsit megeröltetni magát.
Szerintetek van értelme egy háztartáson bellül közös gyerekkel pláne terhesen egy szünetet tartani, hátha tisztábban látnám a dolgokat vagy visszatalálnánk egymáshoz? Leginkább ő, vajon észrevenné magát hogy 3 éve csak az agyamra megy és vegye már komolyan az érzéseimet hogy nem akarom elveszíteni de 3 év alatt a sok kicsi gond már túl sok volt nekem?
Válltig állítja hogy szeret, imád, mégsem mutatja ki úgy ahogyan nekem igazán jól esne. Lehet kicsi dolgokból csinálok elefántot, de ez tényleg amiatt van mert már 3 éve - elnézést a megfogalmazásért - pofázom neki hogy valami nem oké és most a pssichológusnál rájöttem arra is hogy ok-okozata az ahogyan viselkedek ma már vele és tényleg kiborulok mindenen. Ezt nem érti meg.
Mit tegyek hogy végre komolyan vegyen? Szünet? Nem akarok elválni, megakarjuk oldani, most már jobb ötletem nincs.
28/N
válasza:Most már megint tök másról van szó?
Egyszerűen nem tudom hova tenni, hogy mennyi kérdés néz ki úgy, hogy leírnak valamit a kérdezők, kapnak pár választ, aztán teljesen máshogy adják elő hirtelen a sztorit. Most vagy ennyire buta néhány ember megfogalmazni a dolgait, vagy szimplán miután érzik, hogy velük van a gond, gyorsan betolnak valami kamu szöveget.
válasza: válasza:Kérdező a kérdésfeltevéstől, amiben egy laza, de példás embert írtál le, eljutottál egy agresszív állatig, aki székestől borogat, így nagyon nehéz korrekt választ adni..
Minden esetre házasságban/párkapcsolatban nincs szünet, amit nem tudtok egymással megoldani, azt külön sem fog sikerülni. A terhességed meg külön bonyolítja a kérdést, a leírás szerint már évek óta nem vagy boldog, egy kicsi gyerek mellé mégis bevállaltál még egyet. Ezt még egy pszichológus sem tudja megfejteni, hogy miért. Ez az önsors rontás, ráadásul már 2 gyerek testi-lelki fejlődéséért felelős vagy, bár a helyedben ha van még idő, akkor a másodikban nem is gondolkodnék, "300 ezerszer" kiderült, hogy nem vagytok együtt boldogok, akkor ideje tovább lépni!
válasza: válasza:Kértem mindenkit hogy normális kommenteket írjatok. Lehet nem írtam le mindent mert mondjuk szégyellem és nem igen akarok róla beszélni, de valamit tennem mégis muszáj. Talán nem is ide való a kérdésem/segítség kérésem...
Nem kenyerem a magyarázkodás, köszönöm mindenkinek a kommenteket még ha a kérésem ellenére se voltak többen képesek támadás nélkül válaszolni.
válasza:#16 Esetleg egy önsegítő csoportot érdemes lenne felkeresned, hátha bennük jobban meg tudsz bízni.
Nagyon nehéz úgy tanácsot adni, hogy nem ismerünk titeket, és nem is a valóságot írod le. Egy pszichológus blog is valószínűleg csak további pszichológussal végzett munkát javasolna.
Viszont, hogyha fizikailag nem érzed magad biztonságban, akkor ez ellen érdemes lenne tenned. Akár a NANE segélyszervezet fehívásával...
válasza: válasza:Jaj, már költöd hozzá a kamut, hogy ő legyen rossznak beállítva, mikor itt te vagy a szmét (megcsalod), és ráadásul jó hisztis is.
Plusz ahelyett, hogy elmondanád, mi a franc bajod van (vele), mártírkodsz egy szót sem szólsz, csak elvárod, hogy vegye észre magát.
Uramisten, csoda, hogy nem bolondult még meg melletted.
válasza:Plusz azt írod, vicces, 10/10 jó ember, jó apa, és mikor erre leírják neked, hogy veled vannak problémák, akkor már rögtön agresszív pasas, aki borogat a székkel.
Hagyjuk már.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!