Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Számít egy jó házasságban, hogy milyen kettesben töltött programok vannak?
Mióta megszületett a gyerekünk, szinte csak neki élünk. Imádom, ő a mindenem, de a feleségemmel kettesben nincs semmi. 7 éves vagyunk házasok.
Havonta egy-egy alkalom, hogy másra tudjuk bízni (3 éves) és ilyenkor elmegyünk sétálni, vagy (ha nyitva van minden) akkor plázázni.
De kb. ennyi.
És szexből sem jut sok.
Nem panaszkodni akarok, csak kíváncsi vagyok , hogy ez természetes-e, mert nekem nem tűnik annak.
Én vágynék arra, hogy csináljunk mást, de nem vagyok erőltetős típus. Úgy látom, hogy neki ennyi pont elég
Pedig akár egy másfajta program is jó lenne. Mondjuk mozi helyett színház, pláza helyett uszoda. Ilyenek.
De nem nyitott rá. Inkább lebeszél, mert úgyis kevés az idő.
Úgy érzem, hogy egyenes úton haladunk a kihülés felé.
Beszélgetni sem beszélgetünk igazán csak a gyerek körüli dolgokról és én lassan úgy érzem magam mint egy pénzt hazaadó robot, aki jó még szülőnek és bevásárlószatyor hordónak.
Félreértesz. Nem a vírus óta van így. És szerintem mehettünk volna most is kettesben akár kirándulni, akár lopott órákat tölteni máshol. Ha pl. vásárolni megyünk, vagy mozi, pláza, ott nem is egymással töltjük az időt, csak egymás mellett. Sosem ültünk be pl. valahova kettesben egy kávéra. Kérdezem, hogy mit csináljunk, ezek vannak csak.
És még mielőtt valaki beszólna, én miért nem mondom, egyrészt mondtam már, másrészt úgy érzem neki nincs rá igénye
Az én véleményem az, hogy a hosszú, sikeres házasság titka a minőségi, kettesben töltött idő. Gyerek(ek) után ez nyilván jóval kevesebb, de nem szabad, hogy megszűnjön. A vásárlás nem program,hanem házimunka.
Havonta legalább 1 kettesben töltött este jó lenne, ha van hadra fogható nagymama, akkor nem kivitelezhetetlen. Színház, mozi, szauna stb.
Mondjuk én biztosan nem mennék a nagymama lakására szexelni.
4. De egy idő után ez nekem unalmas. Talán szauna, tényleg egymással szemben lennénk és nem más kötné le a figyelmünket.
Én mennék bárhová már szexelni, ha így van időnk egymásra ami tényleg egymásról szól. Nagymamához is, szomszédhoz is, sőt már gondoltam autókázásra is, vagy erdőben. Nem ördögtől való ez.
Gyerek mellett nehéz vadulni. :/ De ha a párodnak lassan igénye sincs rá...
Én azt gondolom, hogyha valamelyik félnek hiányérzete van egy kapcsolatban, akkor az biztosan nem jó út. Lehet, hogy a feleségednek ez kielégítő, de neked nem és mivel te érzed is, hogy ez neked nem elég, ezért valóban elindultok az úton a lassú, de biztos kihűlés felé. Egyszerűen a te tankod nem kerül feltöltésre. Ilyen szempontból én azt gondolom neked önzőnek, neki pedig megértőnek kell lennie és ez így lenne fordított helyzetben is. Meg kell találni a közös utat, hogy még hosszú-hosszú évekig működőképes legyen a kapcsolatotok.
Ha már van közös időtök kettesben, akkor olyan programokat keressetek, amikor ténylegesen együtt tudtok lenni, kapcsolódni tudtok, randizni tudtok. Nem csak csendben egymás mellett ültök, vagy úsztok. A vásárlást végképp nem sorolnám minőségi idő kategóriába.
Menjetek el vacsorázni, cukrászdába, kirándulni, sétálni, piknikezni egy tó partra, stb. Ezeket gyerekkel együtt is meg lehet tenni, de olykor kettesben is szükség van rá, hogy ne csak apa és anya legyetek, hanem férfi és női mivoltotok is megmaradjon egymás mellett.
Szerintem annyira taposómalom az élet,hogy legtöbbször a másik és a saját igényeink is egy legyintéssel el vannak intézve.
Mindig elodázzuk a dolgokat,hogy majd.. majd..majd
Aztán meg már késő.
Jön egy nagy beszélgetés arról,hogy egyik vagy másik emberben valami eltörött és már túl van azon a ponton,hogy beszélni akar róla vagy tenni érte.
Alig írtál pár sort és süt a lemondás és a szomorúság belőle.
De ezt én csak mint kívülálló látom.Mert nekem nem vonja el a figyelmem a te családod napi gondja.A sajátomban én is nehezen veszem észre az ilyen "apróságokat"
Pedig ennyin múlnak legtöbbször a dolgok.
Utólag persze könnyű okosnak lenni, hogy mennyi jel volt.
Azt tudom mondani,hogy ne hagyd magad lerázni.Úgy értem meg kell találni a módját annak,hogy megértse a másik,hogy most van az ,amikor még lehet tenni egy kapcsolatért.
Próbálkozz kicsit jobban felhívni a problémára a figyelmet,de ne vádaskodva,hanem úgy hogy közös problémának kezeld a dolgot.
Ne az jöjjön le,hogy őt akarod hibáztatni, hanem hogy azt érezze,hogy ez kettőtök feladata.
Köszönöm a válaszokat
Valóban egy piknik , túra, tópart jó ötlet. Őszintén én többre is igényt tartanék kettesben nem csak havi egy-egy napot.
De nem lemondtam róla, inkább úgy érzem, hogy beletörődöm, mert mintha két irányba indultunk volna
Igenis lenne igényem vele beszélgetni, de már lassan attól félek, ha tényleg kettesben maradunk nem lesz közös témánk a családon kívül.
Lehet valóban akkor derülne ki, hogy mások lettünk?
Nem tudom, de nekem ez a barátság féle házasság nem tetszik annyira, de még egy barátságban is több programom van.
Szerintem, ha egy gyerek van, akkor a gyereknek kéne egy olyan napirend, hogy 8-ra ágyban legyen (vagy 1/2 8-ra), ti meg tarthattok egy görbe estét mondjuk 1/2 12-ig.
Elővehettek egy társast, beülhettek egy kád vízbe vagy csak elővehetitek az előre megvett süteményeket. Erre szerintem nem elég a havi egy alkalom, kell beszélgetnetek, magatokról és az érzéseitekről, mert különben eltávolodtok egymástól. Ráadásul. kb. minden harmadik alkalommal túl fáradtak lesztek.
A feleségednek meg megmondhatod, hogy legutóbb bevásároltatok, most te szeretnél dönteni, hogy mit csináltok ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!