A férfi maradjon otthon a gyerekkel, amíg a nő karriert épít?

Amúgy itt a probléma könnyen orvosolható.

6 hónapos kor utána a gyereket van olyan bölcsi ami fogadja. Így ha nem akar egyik ember sem otthon maradni akkor itt a megoldás.

2 Karrierista embernek én amúgy nem értem minek gyerek, de ők tudják.

Valaki írta, hogy a svédeknél milyen jó a lelkiállapot annak ellenére, hogy pár hónap után visszamennek dolgozni. Ez azért nem erről szól, szóval ezt nem kellene belemosni. Kicsi a korrupció és jó az oktatás és az e.ü. ennyi kell az embereknek. Ja meg nem döglenek bele amíg vesznek egy házat... azért az se utolsó, mert nálunk már jobb környéken egy normálisabb ház is 30 milla, lakások szintúgy 15 alatt nem igazán kaphatóak. Na azért kb 90.000 euróból már ha nem is egy palotát, de egy lakást veszel külföldön is itt a különbség csak a fizetésben van. Ez pedig inkább oka a boldogságnak mint az hogy ki marad otthon a gyerekkel.

A kérdező kijelentette, hogy a gyereknek az anyára van szüksége 3 éves koráig, kerek perec. Pont.

Erre reagálva hoztam egy olyan példát, ahol köztudottan törekednek arra, hogy az apa is kivegye a részét a kisgyerek körüli teendőkből, és lehetőleg ne legyen kizárva az első pár év mindennapjainak 70%-ából az egyik fél. Ott akkor tudják kimaxolni az állami támogatásokat, ha az apa is gyerekezik ugyanannyi időt. Ahogy az sem vitatéma, hogy ki marad otthon, ha épp beteg az a gyerek. (Bármelyik fél, és orvosi igazolás SEM kell.) Ennek nincs sok köze a fejlett eü-höz, az átlagbérekhez is legfeljebb annyiban, hogy nem halnak éhen, ha csak az egyikük keres. Saját lakást csak a nagyon gazdagok vesznek amennyire én tudom, ez a magyar "saját ingatlan"- modell jóval kevésbé elterjedt a legtöbb nyugati (és/vagy skandináv) országban. Az viszont nem ritka, hogy a nő sem "kabátgombokért" dolgozik pusztán azért, mert kiskorú gyereke van. Hosszabb távon a kiegyensúlyozottabb erőviszonyokban könnyebb jól működni, ők erre már rájöttek, ahogy arra is, hogy jobb ezt az érintettekre bízni. Azért mire valaki gyereket vállalna valakivel, csak képben vannak vele, hogy mik az elképzeléseik arról, hogy utána ez náluk hogyan legyen - és még akkor is adódhat betegség / munkanélküliség, ami felülírhat mindent.

Bár skandináv tájon nem tudom, de belgában 6 hónaposan megszűnik a gyed/gyes vagy mi és ilyenkor általában beadják a gyereket a bölcsibe. Ha a skandináv vonalon is ez megy, akkor igazából nem az egyik szülő "van kizárva" a mindennapok 70%-ból hanem mindkettő.

"Bármelyik fél, és orvosi igazolás SEM kell.) Ennek nincs sok köze a fejlett eü-höz"

Ja, hát végül is igazad van. Dögöljünk meg mi hímsoviniszta magyarok... Bár a svédeknél nincs véletlen "rabszolgatörvény?". Ja nincs. Itthon kirúgnak ha csak úgy otthon maradsz bemondásra? Elképzelhető... végül is most, hogy mondod ez a kisember hibája.

"az átlagbérekhez is legfeljebb annyiban, hogy nem halnak éhen, ha csak az egyikük keres"

A nem halnak éhen és a bérelnek egy ingatlant és még így is tudnak félretenni között elég erős különbség van. Nálunk azért igencsak nem átlagfizetés kell egy Pesti albihoz ha a másik nem dolgozik és van egy gyerek. Ismerősöm mondta, hogy itthon egyedül 1 év alatt magára annyit tudott fordítani albi mellett, hogy vett egy tv-t meg elment nyaralni, külföldön meg 6 hónap alatt berendezett egy lakást, de most, hogy mondod az elégedettségnek ez biztos nem lehet okozója.

Ez a "wage gap" dolog amúgy mindig jó vitatéma, hogy mennyi a különbség a felek között. 20% ugye kb?

Csak én úgy tudom, hogy ez az a különbség amit összesen van. Ergó, ha Jani villanyszerelő 400 nettóval, Gabi meg óvónő 200 nettóval, akkor már ott a 100% wage gap.

Olyan kutatást kell keresni, ahol hangsúlyozzák az azonos munkakört, az azonos végzettséget és az azonos tapasztalatot(ill a munkahelyet).

Kedves Kérdező!

Kérdeztél valamit. A válaszok túlnyomó részével én is egyet értek, de elfogadtam a te álláspontodat is. Egészen addig, amíg nem csináltál úgy, mint egy hisztis gyerek, aki nem kapta meg a játékát, vagy mint aki az anyjával próbál vitatkozni, hogy ez van toll akkor is piros, csakazértis. Kilátszik a bugyi a szoknya alól, hiába takargatod, gáz a stílus. Remélem, vörösödik már a fejed, mert az ilyen kaliberű embereknek ilyenkor már szokott az idegtől, mert hogy képzeli a nép, hogy nem ért vele egyet?

Itt azért általában normálisan formáltak véleményt ide. Neked ez miért nem ment viszont?

Tudtommal az otthonmaradás nemek szerinti kizárólagossága volt a téma, amit a kérdező a biológiai és érzelmi alkalmasságból és szükségletekből vezet le.

Aki nem akarja érteni, az nem is fogja, hogy a skandináv példa nem az életszínvonal miatt van itt (amelynek véletlenül sem része az, hogy nőknét nem automaitikusan csak sori munkásnak vagy kávéfőző biodíszletnek lehetsz alkalmas, vicces bérért, de hozhatjuk a pedagógus "életpályát" is, csak keress rá, a finneknél pl micsoda presztízs az a szakma,és nem gyengén meg is becsülik, meg idehaza ahol már zömmel "csak nők" vannak benne.... hát annyira piacképes, mint az összes többi "női szakma").

Amiatt hoztam, hogy bárhogy keresem, nem annyira látom itthon a sok kiegyensúlyozott embert - még az ovikban sem. Aztán meg.... pedig 3 évre jó eséllyel a 4 fal közé kerül itthon minden anya. Ha tesó is jön, lehet ebből 10 is. Nem ettől lesz boldog a gyerek, az anya, a család.

Az nem stressz vajon, ha a vágyott ingatlan hitelét apa fizujából KELL törleszteni, mellé kaját-rezsit-babadolgokat fizetni, autót fenntartani (jellemzően egyet, amivel apa elmegy reggel dolgozni, anya meg oldja meg a közlekedést-bevásárlást babakocsival gyalog/tömegközlekedéssel - és nem: még mindig nem az ország lakosságának 100%-a él bp-i infrastruktúrában, vidéken ez nettó szívás lehet, nagyvárosban is, mert nem 2 - 8 percenként jön busz adott irányból, hanem 20 - 30). Szóval a békés, boldog otthoni "stresszmentességnek" azért néha bekavar ám így, ha apa munkahelye megszűnik, esetleg tartósan beteg lesz. És akkor ott áll 2 felnőtt: az egyik munkaképtelen, vagy épp nem piacképes a szakmája, képződnie kéne a váltáshoz, a másikat körberöhögik, mert 6 éve otthon dekkol és kisgyerekei vannak. Mindkettő kimerült és rettegnek a holnaptól. Szerintem ez a lehetőség túl nagy ár ahhoz, hogy apa alfahímnek érezze magát amíg anya stresszementesen boldog odahaza (apa szerint).

#28

Szerintem az, hogy nem betonozzák be a nőket a gyerekkel a 4 fal közé, nem predesztinálja azt, hogy az emberek jóval nagyobb eséllyel választanak olyan párt, akivel élethosszig boldogok, nem is értem igazán az összefüggést.

Lehet, hogy én ülök fordítva a lovon, de egészségesebbnek tartom, ha képesek normális viszonyok közt elválni és fenntartani magukat így is, mint az, hogy gazdasági kényszer miatt évtizedekig maradnak kényszerűségből együtt.

Saját ismerős dán anyuka válás után kertes házat (mini farm igazából pónikkal) tart fenn, ahol hármasban élnek a gyerekeivel. Jól kijönnek exférjjel, semmiben nem függnek tőle. Anyuka nem a felső tízezer tagja, csak egy szimpla tréner, kvázi vállalkozó. Itthon ez nem annyira jellemző gyakorlat, ott viszont működik.

Hála az égnek, csak addig vannak együtt a párok, ameddig mindketten úgy látják, hogy menthető a kapcsolat, és érdemes rajta dolgozni. Ha nem: akkor elengedik egymást. A válás nem az anyagi csőd szinonímája, hanem egy sajnálatos krízis, amelyben a gyerek mellett kell állni minden lehetséges módon. (a "fészek - modellt" is ők tudják gyakorlatban működtetni, amihez 3 lakást kell fenntartani, mert az egyikben mindig a gyerekek vannak, a szülők pedig felváltva velük heti váltásban. Az itthoni fröcsögő-gyűlölködő válásoknál ez teljesen szürreális, az anyagi lehetőségekről nem is szólva).

Akár mi is a téma, ha elviszed hülyeség irányba a példáiddal akkor arra írok.

Érdekes, hogy az ilyen emberek mindig jönnek vmi hiper szuper országgal, hogy ott a fejlődés így meg úgy, utána meg, jajj hát amúgy nem is a fejlettség miatt jó, hanem azért mert így meg úgy gondolkodnak. Valamilyen érdekes módon sosem valami csóró ország kerül előtérbe, ha de ott milyen jó a szellemiség, hanem egy olyan ahol legalább 1000 euró a minimálbér, normális az oktatás, az e.ü. stb...

Ajj ne kezdjük már, hogy mert nő vagy nem lehetsz semmi. Érdekes van női mérnök, női programozó, női matematikus... Vagy ők férfiak csak nőnek definiálták magukat?

Nem lehet, hogy azért "presztízs szakma" a tanár mert mondjuk megvannak fizetve, és nem a tanár van az iskolai rangsor alján a takarító után? Ja neeem ezeknek semmi köze ehhez. A te logikád alapján egyik sem számít. Igazából azért jó szakma ott mert... hát mert jónak gondolják.

Nem attól lesz valaki kiegyensúlyozott, hogy apa marad otthon 1 évet a gyerekkel nem anya. Kiegyensúlyozottság a kevés stressztől, a biztonságtól és a nem túlhajszoltságból jön. Ezt pedig te is belátod, mert problémának felhozod a kocsi hiányát, ami nyilván nem abból van, hogy ki van otthon...

Amúgy meg megint ott tartunk, hogy 6 hónapos gyereket beadhat bárki a bölcsibe. Ha pedig szerinted ez lenne a megoldás, akkor nem tudom miért nem adják be az emberek és lennének boldogok, ahogy te állítod....

Az a baj, hogy amit az utolsó bekezdésben leírtál azzal megint ott vagyunk amit mondtam és ugyan úgy a pénzt hozod fel problémának amit vállig állítasz, hogy semmi köze a svédek boldogságához...

Ha egy sori munka fizetne annyit, ha nem is megélni, de túlélni tudjanak a hitellel és 3-4 fővel amíg nincs váltás akkor semmi baj nem lenne, csak sajnos ez nem áll fenn.

Magamat ismételve te és bárki elmehet dolgozni már egy 6 hónapos gyerektől is. Bedobjátok a gyereket a bölcsibe aztán kész mehet mindenki dolgozni ahogy akar, de ha ez is sok akkor meg nem kell gyerek és vesztek egy kutyát vagy macskát, így meg lesz karrier mindkettőnek.

Ja igen, mielőtt jössz azzal, hogy kinek kell otthon maradnia az a kérdés... Az első 3 hónapban tudtommal mindenképp az anyának kell, de lehet az első 6-ban is. 6 után meg biztos van bölcsi.

u.i.: wikipédián a 2018-as válási arányok szerint a svédeknél/finneknél 55% körül van, magyaroknál pedig 40. Nem tudom mennyire van hamisítva, de ha nincs akkor mint életképes családmodell a svéd sem igazán remekel. (67-es a 2010-es adat elméletileg)