Az ilyen no szereti azt a férfit, aki elvette öt?

Nem tudjuk mi van mögötte, lehet meddő, vagy nehezen esik teherbe, esetleg a férfivel van valami, alacsony spermaszám ami nem ritka, vagy a nő bizonytalan, honnan tudjuk ezt?

Nem kellene szerintem egyből tényként kezelni, hogy nem szereti, hitegeti biztos. Ezek feltételezések. Ha annyira érdekel kérdezd az meg.

Vagy kiderült, hogy megbízhatatlan a pasi és esetleg még agresszív is stb, egy szóval alkalmatlan.

Nem szülnék én se, ha kiderülne valami a férjemről. Azért, mert elvette a nőt, nem lesz belőle automatikusan tenyész kanca, ha a pasi nem tudja hozni egy rendes apa szintjét.

Az meg más kérdés, hogy én ilyenkor inkább válnék vagy lehet a nő is csak vár még, mert nem érzi vagy magát vagy a pasit egyelőre alkalmasnak egy babához.

Jobban szeretem én is a férjem annál, hogy szétb asszam a kapcsolatom egy vonyító, irritáló, folyamatosan stresszt, koszt és zajt generáló büdös kölyökkel, akire közös élmények helyett baxhatom is ki az összes pénzem. Annyi házasságot láttam szarrámenni, miután lefialtak benne, kösz, mi inkább boldogak vagyunk ketten.

Mondjuk nekem a férjem sem akar gyereket. Lehet, hogy ezt nem ártott volna nektek is megbeszélni és akkor nem méritek teljesen különböző dolgokban egy kapcsolat minőségét.

Már mi köze annak, hogy összeházasodtak és hogy amúgy van-e gyerekük?

Most komolyan, csak akkor szeretheti valaki a férjét, ha van közös gyerekük? Ne vicceljünk már... Teljesen két különböző dolog feleségnek lenni, meg anyának lenni.

Persze, az már más kérdés, hogy ha a férfi akar, akkor ezt miért nem beszélik meg, vagyis főleg házasság előtt kellett volna.

Ez nem úgy működik, hogy ha szereti a másikat, akkor a kedvéért szül, ehhez az is kell, hogy ő is akarja a gyereket. Ha nem szeretné vagy csak nem érzi késznek magát, akkor a lehető legrosszabb döntés lenne úgy szülni, ugyanis ez egy teljes elkötelezettséget igénylő feladat, nem szívességből kéne bevállalni.

A mikor legyen gyerek és mennyi kérdéseket pedig még házasság előtt kellett volna tisztázni és akkor most nem ott tartanának, hogy a férje már nagyon szeretné, a nő meg nem. Ha csak meggondolta közben magát, akkor meg utólag kéne egymás között megbeszélni a dolgokat.

A szerelem és a gyerekvállalás nem jár úgy együtt, mint a mesékben. Aki nem akar gyereket, az a szerelme kedvéért sem fog akarni, és ez jól is van így, mert rengeteg áldozattal jár. Ha más kedvéért szül, akkor csak kényszernek fogja érezni.

De olyanok is vannak, akik annyira szeretnének gyereket, hogy a szerelem másodlagos, és olyan férfival is vállalnak akibe nem szerelmesek. A szeretet nem elég, mindkét félnek akarni kell.