Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem bírom már sokáig mit kellene tennem?
Próbálom röviden leírni problémámat,nem biztos hogy sikerül.Lassan négy éve lesz hogy másodszor is férjhez mentem,természetesen szerelemből.Úgy tűnt legjobb döntésem volt életemben,hiszen azóta is biztonságban élek,viszonylagos jólétben férjem házában,(nem gazdagságban!),és ő is viszont szeret engem.Becsületes ember,mégis visszagondolva jó egy év után jöttek a problémák.Először alig észrevehetően,majd mostanra rendszeressé váltak a viták.Szinte mindig ugyanazon.Nem,nem tudjuk megbeszélni,én már rengeteg formában tudtára adtam hogy kompromisszum kellene az együttélés folyamán jelentkezett eltérésekben.Ő meghallgatott,majd mindig elmagyarázta hogy az ő nézőpontja miért helyes.De nem változtat.Vagy amiben próbál,az sem jön össze neki.Szerinte én látom rosszul a köztünk lévő problémás dolgokat.Ennek eredményeképp úgy érzem mostanra tönkrement a kapcsolatunk.Ő persze nem így látja,vagy titkolja,vagy lehetséges hogy egy férfi korántsem éli meg ilyen súlyosan a nehézségeket.
Szeretem őt.Vagy nem szeretem már?Rettenetes hogy már nem is tudom.
Azt tudom hogy két hetente jár haza,akkor négy napot van itthon,de nem várom már.Szeretek egyedül lenni,de ha nincs itt sokáig akkor hiányzik egy másik emberrel töltött idő,a beszélgetés.Mert mi már beszélgetni sem úgy tudunk mint régen,van amit már nem is hozok szóba hogy össze ne vesszünk.Ha meg hazajön arra a négy napra akkor már reggel feszült,rosszkedvű vagyok.Nem azért mert nem szeretem,hanem azért mert tudom hogy most meg jönnek a feladatok.Ha nem úgy viszonyulok hozzá ahogy szeretné akkor meg a rosszkedv részéről is.
A lényeg,megvan mindenem ami fontos.Segít nekem abban ami fontos.Becsületes velem.Mégis rettenetesen boldogtalan vagyok,szeretnék elmenni tőle és új életet kezdeni,egyenlőre egyedül.De így megbántanám az egész családját és őt is nagyon,meg a mostani vírushelyzetben sosem tudni meddig marad meg a munkahelyem.Ha gond lenne esetleg anyagilag is tönkremennék.Félek.Nem tudom mit tegyek.Köszönöm hogy időt szántatok rám.Tanácsokat szeretnék kérni mit tegyek.47/nő
"A lényeg,megvan mindenem ami fontos."
A frászt van meg.
Ezer sebből vérzik a kapcsolat.
1. távkapcsolatban éltek.
2. magányos vagy.
3. A férjed semmin nem akar változtatni.
4. állandó feszültségben élsz, vagy azért, mert amikor tudod,
hogy jön, már előre tartasz a vitáktól.
Végül is minek vagy te még ott?!
Egyet írtál,a főzést.
Az előbb feltettem egy kérdést,hogy a nők milyen házimunkàt várnak el egy pasitól.
Félelmetes válaszok születtek,kifordult önmagából a világ,mindezt nőként írom.
Ne erőltesd a főzést,ez női munka.A nőnek kell az otthon melegét megteremteni.
A kompromisszumoknak mindig kétoldalúaknak kell lenniük. Ha te képes vagy magadon bármiben változtatni, akkor jogosan várod el, hogy ő is változzon. Egyoldalúan nem megy, mert akkor az ember azt érzi, hogy folyton feladja önmagát. Viszont nem mindegy, hogy ezek milyen problémák. Bár lehet, hogy neked már a kicsi is naggyá nőtte ki magát, mert semmiben nem kapsz támogatást. Így konkrétumok nélkül nehéz bármit is mondani.
Egy biztos, magányos vagy. Szerintem az sem élet, hogy két hétből négy napot vagytok együtt, így el lehet hidegülni és szokni a másiktól. Persze ha ebben a négy napban is vitáztok, akkor tényleg nincs értelme.
A felhozott példádra csak annyit, hogy én nőként eléggé kupisan főzök, pedig a lakásom mindig rendes és tiszta. Ebben az egyben eltérek, mert haladni akarok. Mindent elkezdek egyszerre és csak amikor már ténylegesen készen vagyok, akkor pakolok el a konyhában. A párom sokszor készített már fotót a konyháról, amikor főzök, mert a végén már egy tálat sem lehet lerakni. :) De legalább haladok a két-három fogással, amit egyszerre sütök-főzök. Mi ezen csak nevetünk, nem okoz feszültséget közöttünk. Ha ő főz, minden élére állítva, kiporciózva. Engem nem zavar. Viszont nem is főzünk együtt. De miért is kellene? Vagy ő, vagy én!
"Kedves" 9-es hozzászóló!Ha megkérhetlek válogasd meg a szavaidat légyszíves!Természetesen elmondhatod a véleményedet,de azt kultúrál formában tedd,hiszen ez a "bunkó" megnyilvánulás egyedül téged minősít.
Kommentedre válaszolva azért nem gondolnám magam annyira hisztisnek,mert éltem évekig úgy férfival hogy nem igazán voltak problémáink. Csak egy,amiatt lett vége.Ilyen a sors.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!