Mivel nyugtassam le a tesómat, hogy ne vegye ennyire a szívére a dolgot?

Sziasztok! A helyzet a következő: unokatesónk házasodni fog nemsoká és meghívott minket is, azonban: gyerekmentes esküvő lesz. Amivel nekem speciel semmi bajom, sőt egyet értek vele, rengeteg esküvőn dolgoztam már és elég sokon voltam vendégként jelen, szinte kivétel nélkül mindenhol csináltak valami felhajtást a gyerekek, hol poharak/tányérok törtek, hol kaják repültek, hol rohangáltak az emberek lába alatt, ezzel egyszer egy nagy esést okozva az egyik vendégnek, hol végigbömbölték a szertartást stb. Tehát egy szó, mint száz, szerintem sincs semmi keresnivalója egy kisgyereknek egy esküvőn, de húgomnak van egy 3 éves lánya és most vérig van sértődve, hogy mi az, hogy nem viheti a lányát..

Igazából unokatesónkkal nekem jobb a viszonyunk, mi valahogy mindig közelebb álltunk egymáshoz, mint húgom vele és nekem elmondta, hogy hogy nem igazán kedveli a gyerekeket, (tehát idegesíti a gyereksírás, hiszti, rosszalkodás), de ehhez pluszba jön, hogy húgom lánya elég... hogy is mondjam, eleven. Én sem bírom a gyerekeket, nem is akarunk párommal a későbbiekben sem, de ettől független természetesen nem vagyok ellenséges velük, tesóm lányával is sokat játszok, aranyos kislány, ámde tényleg nagyon eleven és elég rossz. Tesóm nem igazán szól rá, mikor olyat csinál, amit nem kéne, ráhagyja, mondván csak gyerek, meg még kicsi. Ezáltal a kislány kb bármit megtehet, visítozhat, rosszalkodhat, dobálózhat, hisztizhet stb. Nem az én tisztem megítélni, hogy hogyan kéne nevelnie a gyermekét, erről szó nincs, de unokatesómat ez zavarja főként, hogy ő is tudja milyen a kislány és milyen a húgom, az az mindent ráhagy. És nincs kedve sírást hallgatni se neki, se a leendő férjének a nagy napjukon, meg nincs rá szükségük, hogy valamit tönkretegyen, illetve tönkretegyenek a többi gyerekkel együtt. Kb 80-an leszünk az esküvőn, gyerekek nélkül, gyerekekkel durván +15 fő lenne. A legfiatalabb 2 éves, a legidősebb 12 és senki nem csinált ebből problémát, mindenki meg tudja oldani egy napra a gyerek felügyeletét, sőt voltak olyan szülők, akik egyetértésüket fejezték ki. Próbálta unokatesóm finoman elmondani, hogy ez egy olyan nap, ami a felnőttekről szól, hogy jól tudjuk érezni magunkat, hajnalig táncoljunk, nem lesz lehetőség lefektetni a gyerekeket 8-kor, ha már kidőlnének, azt meg nem szeretnék, hogy sok vendég azért menjen haza, mert Jajj a gyerek fáradt, aludni akar. Húgomat nem érdekelte ez sem és most nekem kezdte el mondogatni, hogy milyen szemét az unokatesónk. Nem akarok belefolyni a vitájukba, megmondtam, hogy ez a nap róluk szól, ők döntik el ki lesz és ki nem lesz meghívva, tartsuk tiszteletben a döntésüket, de már rám is morog, hogy miért nem állok mellé.

Tanácstalan vagyok, mit mondjak még neki, h lenyugodjon? Mondtam azt is, hogyha neki ennyire sértő ez, hát akkor ne jöjjön el, jobbat nem tudok, de az se tetszett.

Unokatesóm meg nyilván nem mondhatja azt, hogy X és Y gyereke jöhet, mert róluk tudja h tudnak viselkedni, Z gyereke viszont nem, mert ő rossz. Abból lenne csak igazán nagy sértődés.

(Bocsi, tudom h hosszú lett)