Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Valóban bánni fogom, hogy nem menyasszonyi ruhában mentem férjhez?
Saját döntésből adódóan nem szerettem volna abroncsos, hercegnő ruhát, mert nem tudom elképzelni magam egy ilyenben. Tipikusan az az eset lettem volna, amikor a ruha elnyomja a viselőjét.
Hosszú, de egyszerű szabásút szerettem volna, ilyesmit:
Mivel sajnos nem találtam olyat, ami megfelelt volna a megadott árban, ezért egy sima törtfehér koktélruhában mentem férjhez 2 éve.
Viszont akkor és azóta is hallottam már, bánni fogom, hogy nem volt "nagy nap" az életemben, nem éreztem azt, hogy én vagyok a középpontban, és ilyen többet nem lesz.
Nem szeretem az eseménynek kikiáltott dolgokat, amikor kötelezően boldognak kell lenni, hibátlannak kell lenni, középpontban kell lenni, és nem az esküvő volt életem (vagy akár a párommal eltöltött "életem") legboldogabb napja.
Inkább voltam kimerült, mire odajutottunk, mint felhőtlenül boldog, és alig vártam, hogy hazamenve lerúghassam a cipőimet valahová a sarokba, és aludhassak másnap délig.
Most még nem volt olyan rég, de idősebb korban valóban megbánhatom?
Pl ha lesz egy lányom, az ő esküvőjén? Vagy fiatal menyasszonyokat látva, mikor felettem már végleg elszállt az idő?
Édesanyám (bő 30 éve) egy teljesen egyszerű, dísztelen, pasztellszínű nadrágkosztümben ment hozzá édesapámhoz. Azóta is, ha szóba kerül az esküvőjük, mindig pozitívan nyilatkozik róla, hogy milyen jó volt egyszerűre venni a dolgot.
Sokan szerintem túlspilázzák a "nagy napot". A nagy nap lényege, hogy az ember hivatalosan is összeköti az életét a szerelmével, nem pedig az, hogy milyen ruha van rajta, meg milyen zene szól.
Nem hiszem, hogy bánni fogod. És az is teljesen normális, hogy nem élted meg az esküvőt olyan húú de nagy napnak. Ez a mai esküvői biznisz miatt van ennyire középpontban. Pedig a a házasságkötés nem a kapcsolat csúcspontja, hanem valaminek a kezdete.
Anyukám egy fehér kosztümben ment férjhez, kalappal. Néha mondja nekem, hogy szeretné, ha majd nekem nagy ruhám lenne, hosszú fátyollal, mert az olyan szép. Szerintem viszont ő annyira stílusos volt azzal a kalappal és kesztyűvel, hogy én is inkább úgy tudnám magam elképzelni menyasszonyként.
Ha eddig nem bántad meg, akkor ez után sem fogod. ;)
A Te életed, senki másé. Az öregek meg az idegenek kotyogjanak amit akarnak.
Khm-khm...
“Jaaaaj, dejó, végre egy üdítő kivétel, aki nem nagy abroncsos strasszos ruhát viselt az esküvőjén (mint a mostani menyasszonyok 80%-a)! Hú, te aztán nagyon-nagyon egyedi vagy meg minden, büszke lehetsz magadra, ja és ne félj, sohasem fogod megbánni! Légy továbbra is ilyen nagyon egyedi!”
Jó volt?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!