Mikor kell eldobni a menyasszonyi csokrot?

Ha világi és egyházi is lesz, akkor értelemszerűen az után, ami másodjára/utoljára van, de olyanról is hallottam már, hogy a vacsora után, vagy félbeszakították a vacsora utáni táncot, és akkor, mert olyankor mindenki (vagy legalábbis a legtöbben) a parketten vannak, és könnyebb összehívni a lányokat :) Szerintem nincs olyan nagy jelentősége...

Igen, a csokordobálás amerikai......a cseréptörés meg zsidó szokás!!! Miért kell ezt mindig az itt kérdezősködő menyasszonyok orra alá dörgölni? Gondoljatok már bele! Egy olvasztótégely vagyunk!! Szerintetek hány olyan szokásunk van az esküvőn, ami 100%-ig tipikusan magyar?? Szerintem max. 1 vagy 2, de azt is nagyon nagyon megerőltető lehet megtalálni.

Azt például tudtátok, hogy a fehér ruhát Viktória királynő vezette be??

[link]

Ez sem magyar szokás, mégis évtizedek óta fehérben esküsznek a magyar lányok, és amikor ez a "divathullám" először elérte kis hazánkat, ugyanolyan újdonságnak számított, mint most a csokordobálás.

A másik ilyen "kedvencem" a "felesleges rongyrázás" kezdetű nóta...

Kérdezőnek a második szertartás után (ami általában a templomi) dobják el a csokrot.

------------------------------------------------------

Igen a fehér menyasszonyi ruhát Viktória királynőnek köszönhetjük, épp tegnap írtam az egyik kérdéshez http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__eskuvo__9.. , ennek több évszázados hagyománya van már, de a kettő szerintem nem egészen ugyanaz, a csokordobálásnak is úgy van eredetileg, hogy a tényleges menyasszonyi csokrot dobják el, pohár dobálással még nem találkoztam. Egyébként semmi kifogásom a nagy esküvő ellen, én is nagy lagzit szeretnék, bár nagyzolásoktól menteset, inkább hagyományos falusi lagzit, menettel, stb...

Egy magyar falusi lakodalom menete 1930-as évek:

A ... lakodalom szokásrendje az 1930-as években

„A menyasszony és vőlegény öltöztetésekor a cipőkbe ezüst pénzdarabot tettek, hogy rontás ne érje őket. A násznagy közölte, hogy hány órakor lesz az esküvő, akkorra a menyasszony is külön, a vőlegény is külön a kijelölt időpontra elmentek a templomba az esküvőre (a násznéppel). Azután mind a két fél hazament a szülői házhoz. Később a vőlegényes háztól a vőlegény kocsin, a násznép gyalog elment az új menyecskéért. Az indulást lövés jelezte. A megérkezéskor a násznagy „kikérte” a menyecskét s egyben lefizette a virágpénzt (kérődíjat). A lefizetés után a menyasszony keresztanyja kiosztotta a násznép között a rozmaringot. Ez után a vőfély megfogta a menyasszony kezét, kivezette a házból, majd elbúcsúztatta. Ez után a menyasszonyt a vőfély feltette a kocsira, a vőlegény ölébe ültette, ezután elindult a menet.

A vőlegényes háznál a násznagy az új párt „bekérte”, kik ez után beléptek a házba és csókot adtak az új szülőknek. A főszakácsnő főzőkanalat adott a menyasszony kezébe és egy fazék ételt megkevertetett vele, hogy jó gazdaasszony legyen belőle. A násznagy a menyasszonyt leültette egy székre és egy fiúgyermeket tett az ölébe (hogy fiú gyermeke szülessen). A kisfiú ajándékba kapta azt az almát, melyet esküvő alatt a menyasszony az inge alatt tartott. Az új pár, az öreg szülők és a keresztszülők leültek az asztalhoz, az egyik szakácsné kolbászt és kalácsot tálalt, a vőfély vágott belőle három falatot és azt a menyasszony szájába tette villával, aki azt összerágva titokban egy kendőbe rejtette, arra az esetre, ha az ura goromba lenne, akkor megeteti vele, hogy megjavuljon. Ez után foglalt helyet a násznép az asztalnál és a násznagy versben felsorolta a lakodalmi ételeket. Utána a násznép karban azt mondta: „Éljen az új házaspár és az egész társaság!” Az ebéd végeztével, miközben a násznép még az asztalnál ült, a menyasszonyt kivezették és főkötő alá tették. Amikor ezzel készen voltak, a násznagy jelt adott a muzsikusoknak és zeneszóval kivonultak a legközelebbi utcai kúthoz és az új menyecske a vízbe mártott kézzel az ura arcát háromszor megmosta s utána kendővel megtörölte. Ekkor a násznagy megkérdezte az új menyecskét – az urára mutatva -, hogy hívják ezt a fiatalembert? A menyecske így felelt: „Uram ő nékem!” Ekkor a násznagy azt kívánta a fiatal párnak, hogy olyan tiszta legyen az életük, mint a kútnak a vize. Ez után a keresztanyák a hívatlanok közé süteményt, diót, mogyorót s különféle gyümölcsöket szórtak, majd a násznép zeneszóval visszatért a házhoz, hol fogadták a menyecske szüleit rokonait, akik csak most jöttek gyertyás menetben a lakodalmas házhoz. ők voltak a vendégek. A vacsora után a násznagy kiosztotta az ajándékokat, ami után tánc következett reggelig.

Reggel a még ott lévő vendégeket a keresztanya által hozott vízzel az új menyecske megmosdatta, törölközővel megtörölte, majd a vőfély egy tányérba összeszedte a mosdatási díjat, amit átadott a menyecskének.”

Van elég sok szép magyar szokás, amit én szívesebben alkalmaznék a saját esküvőmön a csokordobálás helyett.

1.:Ha vőlegény vagy mielőtt átadod a menyaszonynak, és fuss ahogy csak bírsz.

2.:Ha a menyaszony vagy kérlek ne olvasd el az 1-es variációt.

Mikor azt mondtam, hogy alig van 1-2 magyar szokás úgy értettem, hogy - bár majdnem minden szokást magyarnak vélünk - honnan lehet biztosan tudni, hogy azokat valójában nem Mátyás király vezette-e be a reneszánsszal együtt, vagy nem a törökök, vagy esetleg még a honfoglaláskor a nagy vándorlás során kaptuk valamelyik néptől....értitek, mire gondolok? 1930 még nem volt olyan régen és lehet, hogy az a szokás 1267-ből ered egy teljesen másik néptől...hiszen már alig van olyan szavunk, ami eredetileg magyar, és a génállományunk is csak nagyon kis százalékban tartalmaz bármit is őseink génjeiből :S

Persze ennyi erővel egyik kultúra sem "tiszta", és ez így is van.

Az összes nép vesz át más szokásokat az évszázadok/évezredek során, ez egy teljesen normális és természetes folyamat!

Az pedig, hogy a fehér ruha már több száz éve történt semmiképp sem teszi magyar szokássá. Mint már írtam, a maga korában ugyanannyira újnak számított, mint ma a csokordobálás, ami 200 év múlva valószínűleg ugyanannyira integrálódni fog :)