Elmennétek esküvőre pénz nélkül?

szerintem érthető, hogy rosszul esik, mi nem vártuk el senkitől sem, hogy adjon, de végül mindenki adott valamennyit, még anyósomék is, pedig igazán kevés pénzből élnek.

Belegondolva egy esküvő időpontja legalább fél egy évvel előre ismert, azalatt azért össze lehet kuporgatni valamennyit (ha tényleg fontos neki, hogy adjon valamennyit). Az meg hogy lelépett sétálni a menyasszony tánc előtt kifejezetten bunkóság (függeltenül attól, hogy nálunk menyasszony tánc se volt, mert nekünk nem tetszik, de ha már ti tartotok, nem kellett volna lelépni) ennél már az is jobb lett volna hogyha az elején megmondja, hogy nem tud adni semennyit sem, mert nincsenek abban a helyzetben.

A helyzet nálunk is majdnem ez volt. Annyiban volt más, hogy az én legjobb barátnőm volt a tanú, és ő már napokkal az esküvő előtt ott volt nálunk és mindenben segített, de tényleg mindenben. Én nem vártam el tőle hogy akár egy Ftot is adjon, mert a segítsége nagyon nagyon sokat jelentett, meg eleve hogy ott volt velem.

Amúgy én sem értem az olyan embereket hogy hogy mehetnek el vendégségbe üres kézzel. Mi ha csak szalonnát sütni megyünk bárkihez, vagy csak felugrunk beszélgetni akkor is viszünk valamit magunkkal. Nálunk ez az alap!

Nálam alap, hogy akármilyen összejövetelre megyek, ha mást nem, egy üveg bort, sütit viszek. Az esküvő miért lenne más? Az olyan, mint egy nagy vendégség. Ajándékot ILLIK vinni. Esküvőre amúgy pénzt is. Én szeretek adni az illemszabályokra, nem a tehén volt a gyerekszobámban a radiátor.

De ha már mondjuk tényleg úgy alakul, hogy olyan csóró vagyok... az a minimum, hogy felhívom a menyasszonyt, vőlegényt, és megkérdezem, hogy iszonyatosan röstellem magam, semmit nem tudok most adni nektek, így furán érezném magam, ha elmennék. Na akkor mennék el, ha azt mondják, hogy nekik tényleg rendben van. És akkor tényleg nem csomagoltatnék magamnak kaját-piát...

'az ajándék lényege, hogy örömet akarunk okozni. A hiánya a szándék hiányát jelzi és ez a bántó. '

ennyi. nem kell túlspilázni.

Régebbi már ez a kérdés, de én csak a saját tapasztalatomat írom le:

Nálunk csak a szűk család volt a vacsorán, a templomira elhívtuk a barátainkat, ismerőseinket is. Kb. így voltunk ott 35-en, szóval nem sokan. Az egyik legjobb barátnőmet is természetesen elhívtuk a templomira. Semmilyen ajándékot nem adott, se egy ft-ot, vagy egy üveg bort, pedig szingli, csak magára költheti a pénzét. Nem azt mondom, úgy, hogy nem lett vendégül látva, nem tudom mit vártunk volna el, de magamból kiindulva, én biztos adtam volna a kb. 15 év barátság után egy pár ezer ft-ot, vagy valami kis ajándékot. A mai napig bánt a dolog, mert szerintem ez irtó nagy bunkóság! Volt, aki saját készítésű dolgot hozott, vagy ajándékutalványt adott, de az, hogy üres kézzel jön?? Nyilván nem került szóba, de évek óta bánt a dolog, nem tudtam ezen túltenni magam. Apróság, de a gesztus, az hiányzott, igen, mert illik!