Egyedül mennék egy esküvőre és nincs senki aki velem egykorú (? )

Az életben vannak ilyen helyzetek, amikor az embernek el kell mennie egy udvarias pofavizitre, pedig nincs kedve. Jobb, ha hozzászoksz, mivel lesznek még ehhez hasonló alkalmak.

Egyébként, ha valóban karrierista lennél és nem csak egy elkényeztetett kisgyerek, aki hisztizik, ha valamihez nincs kedve, akkor tudnád, hogy a karrier a kapcsolatoktól függ, és egy ilyen hely az új kapcsolatok kiépítéséhez remek alkalom. Minden ilyen helyzetet érdemes megragadni, mert nem tudhatod, hogy kivel fogsz találkozni.

Nem szeretsz idegenekkel beszélgetni?? :)) Ha valóban karriert akarsz, akkor ez elkerülhetetlen lesz, épp ideje gyakorolni..

Nézd, nagyon visszás dolgokat írsz. Céged van, kereseted van, közben suliba jársz, mert muszáj ugye. Szüleid nem támogatnak, de náluk laksz, nem érdeklődnek utánad és irántad, de elvárják, hogy menj egy esküvőre, amire nem akarsz, te pedig a nagy komoly felnőttségeddel azon vergődsz, hogy néhány órát ki kell bírnod tételezzük fel, idegenek társaságában.

Nőj fel a feladathoz, vagy tedd azt, amit javasoltak, vedd fel a kapcsolatot a párral, és előre szólj, hogy nem mész.

Honnan tudod, hogy mulatós zene lesz? Honnan tudod, hogy nem szereted az esküvőket, ha 8 évesen voltál utoljára? Miért csak a pasik értik azt, hogy ez "temetés", és szerinted miért temetés? Ne az általánosító b*romságokkal gyere, szerinted miért az? És ha tényleg ilyen karriered van, céged, meg minden, akkor abban nem kellenek a kompromisszumok? Tárgyalás a befektetőkkel, megbeszélések stb? Ha nem most, akkor később, ha terjeszkednél. ... Egyrészt nagyon felnőtt vagy, másrészt viszont csak egy hisztiző kamasz.