Milyen volt az esküvőtök?

Az álomesküvőn a szertartásra gondolsz, amikor hűséget esküdtök egymásnak, és egy pár lesztek?

Vagy arra, hogy milyen felhajtás legyen?

Számunkra az esküvő volt a fontos, nem tartottunk lakodalmat.

Itt most kapni fogok hideget meleget de azért leírom milyen lesz a mienk :) jövő nyáron lesz.

Számunkra ugyanolyan fontos a lakodalom mint az eskuvo, nekünk ez így természetes.

Kb 100 vendég lesz egy kisváros gyönyörű éttermében .

Maga a szertartás is ott lesz a feldíszített kertben.

A menü hagyományos húsleves , sultes talak, koretekbol fog állni , éjfélkor töltött káposzta es pörkölt lesz.

Korlátlan ital fogyasztást kértünk az étteremről , korrekt ajánlatot kaptunk .

Ezen kívül természetesen lesznek édes es sós apró sütik , illetve a torta.

A ruhát tekintve nekem nagy szoknyás habos fehér lesz, piros menyecske ruhával .

5 koszorús lány lesz, mindegyiken egyforma pink csoda :)

Amin nem spóroltam az a fotós , mar le is van foglalva.

A talpalavalot egy vidéki 2 fos együttes fogja húzni ( mulatós ).

Azt hiszem semmit sem felejtettem ki ha megis van meg kérdésed szívesen válaszok :)

Sosem lesz olyan az esküvőd ahogy megálmodod..

Már többször leírtam ide esküvőm történetét, de röviden most is leírom. 3 év együttélés után terhes lettem. Örültünk neki, de nem akartunk házasodni, de ugye a szülők nyomása nagy volt. Akkor legyen esküvő. Na és itt jön a sztori. Én majdnem 8 hónapos terhesen igencsak nagy hassal voltam megáldva. A boldog vőlegény meg alig 3 centivel magasabb nálam (én 160 cm magas vagyok, szóval nem egy égimeszelő a vőlegény) Régi balesetéből kifolyólag az arcán nagy heg van. A külső megvan. Csak önkormányzati esküvő volt. Ami előre meg volt beszélve, hogy egy szép lassú zenére megyünk be lassan és mire a zene közepére érne addigra az anyakönyvvezető előtt állunk majd. A vőlegényem nem ismeri azt a szót, hogy lassan sétálni. Így épp, hogy elkezdődött a zene mi már az asztal előtt álltunk. Szinte rohanni kellett. Az anyakönyvvezető hölgy aki elfeledkezett arról, hogy az asztalon lévő mikrofon be van kapcsolva a következőt mondta:

- Ember! a zene közepére nem tudta volna lassított módban behozni a menyasszonyt??

Persze mindenki hallotta. Erre a vőlegényem.

_ Na ezen ne múljék, megfordultunk, rohanás kifelé, majd újra berohanni, és megkérdezte.

- ez már a zene közepe??

A nő inkább kikapcsolta a zenét.

Majd jött a ceremónia, de ugye a hölgy valami szép mondókát vagy verset akart hozzáfűzni.

A teljes szövegre már nem emlékszem, csak 2 mondatra.

- és itt a szűzies menyasszony...

- a vőlegény ki magas, délceg....

Én ott ültem 8 hónapos terhesen, fülig érő vigyorral, mert a magas, délceg vőlegény szövegre ránéztem arra akiről szó volt..163 centijével vigyorgott ő is rendesen. A násznép meg előbb diszkréten majd egyre hangosabban röhögtek..De itt még nincs vége. 1 kívánságom volt. Az esküvőmön mindenki kék színű pezsgővel koccintson. Egy rokonom felajánlotta, hogy szerezz ő. Nem szerzett, de megoldotta. Tényleg kék pezsgő volt, és annyi pohárban volt, hogy az amúgy sem nagy népességnek is jutott egy pohárral. Mindenki koccintott. Majd mindenki könnyesre röhögte magát mert nem csak a nyelvünk lett kék hanem a fogunk is..Az esküvői fotókon kék fogakkal vigyorog mindenki.

De az utolsó ami még történt. Az esküvő után irány az otthon ahol egy kis lagzi lesz majd. Kocsiba ülünk, én elől, mert csak oda fértem be a nagy hasamtól..Biztonsági öv bekapcsolva (fő a biztonság). A vendégek már vártak minket mire megérkeztünk. Én bár kikapcsoltam a biztonsági övet, de nem vettem észre, hogy valahogy a lábam beszorult vele. Az újdonsült férjem lelkesen nyitotta az ajtót, én meg elegánsan kiestem belőle, mint aki totál be van rúgva. A férjem rálépett az esküvői ruhámra, így olyan látvány tárult a vendégek elé mintha egy menyasszonyi ruhában a hátára fordult teknős kapálózott a földön kék nyelvvel, fogakkal..

Hogy mi volt a menü már nem emlékszem, de olyan 40-en voltunk akik 3-4 napig élvezték még a kék színt..

2. Vagyok. Te kedves kérdező milyet almodtal meg?

3as: remelem azért jo szívvel emlékeztek vissza , aranyos történet :)

Én úgy éreztem az egész nap folyamán, mintha egy filmbe, álomba csöppentem volna. Álmomban sem képzelhettem volna el szebben és csodálatosabban az egészet. Nem volt tökéletes, mert volt egy kis összezördülés, de azt hiszem, anélkül túl tökéletes lett volna. Eleve szinte képtelenség volt, hogy összejön: Külföldön élő magyar állampolgárok vagyunk mind a ketten. Szülővárosunkban, magyarul akartuk kimondani az igent. Kis esküvőt szerettünk volna. Olyan menyasszony akartam lenni, aki szép, szolíd, kicsit a középpontban van, de nem túlságosan. Hát így volt, köszönhetően a sminkesemnek, aki pont úgy festett ki, ahogy én akartam-de fogalmam sem volt, hogy konkrétan mit akarok, csak rábíztam magam, mondtam neki, hogy szép legyek, de magamra ismerjek:D-nem sminkelem magam soha. Ugyanez volt a hajammal. Nem túl giccses, de látszon rajta, hogy nem hétköznapi. A ruha is ilyen volt, ahogy a gyűrű és a cipő is, és a kis menyecske ruhám is. Tulajdonképpen elég nehéz teljesíteni az igényeimet, mert szép is akarok lenni, de nem túl kirívó:D A helyszín is pont ilyen volt, egy visszafogott kis étterem, ami csak a mienk volt. Az ételek is nagyon jók voltak, a családom előtt le a kalappal, volt néhány hangulatcsináló, akik még engem és a férjem is rávettek a táncra, pedig mi és a tánc-két különböző dolog. Fantasztikus volt a hangulat. Az esküvő is tök jól sikerült. Ott ült egymás mellett anyám és apám, akik 3 éves korom óta nem ültek egymás mellett:D vicces rész is volt az esküvőn kettő is:D Nem tudtam volna felhúzni párom gyűrűjét, aztán meg elfeledkeztünk magunkról és a házastársi első csók kissé hosszúra nyúlt, és mindenki jót nevetett ezen:D A kislányunk-aki AZNAP lett 3 éves, - a szertartás alatt odaült mellénk:D És ez volt az egyik legcsodálatosabb az egészben, hogy hihetetlen, de aznapra kaptunk időpontot. (9 év után házasodtunk:D)

Amire nem számítottam: Öltözködtem a szobámban, és jött a párom, kikérni. Ott megkérte a kezem apámtól. Ahogy mindenki ott állt és ránk figyelt-főleg rám-hát majdnem elsírtam magam, ahogy az esküvőn is. Párom nem igazán a szavak embere:D

Esküvő után jött a fotózás a legnagyobb melegben, de hősiesen tűrtük. A képek valami fantasztikusan sikerültek.

Életem legszebb napja volt a párommal.

Lányom kicsit kiesett most az ünneplésből, első és második szülinapját hatalmas bulival ünnepeltük-évente egyszer megyünk haza, pont a szülinapjakor.

Volt élő zenésünk-egy fiatal srác szintetizátorral-fantasztikus fickó, anyósom a buli közepén odament hozzá, kérte a boldog szülinapot a kisunokájának. Körbeálltunk, anyósom fogta a lányunkat és körbevitte, miközben mindenki boldog szülinapot kívánt neki. Tiszta boldog volt a lányom, hogy ő van a középpontban:D Nem is tudom meddig mulatoztunk aztán:D A lányunk a nagyszülőknél aludt, apu odaadta az egész házat, hogy nászészakázzunk---hát mi hazamentünk hullafáradtan, éppen letusoltunk, bedöltünk az ágyba és aludtunk:D

A kis összezördülés apósom és anyósom között volt, após néha többet iszik a kelleténél, anyós meg ugye nem tudja ezt szó nélkül hagyni....de aztán kibékültek:D....mint mindig.

Én álmomban sem mertem hinni, hogy lehet ilyen csodálatos szép napom!:D

3-as vagyok..

Megmaradt jó emléknek, néha ma is nevetünk rajta. Mondjuk a válóperünket is végig röhögtük, mert ott is sorba jöttek az akkor fura helyzetek. Elváltunk már de még ma is jó barátok maradtunk..

#3:

Ritkán olvasom szóról szóra az ilyen hosszú írásokat, de a tiedet igen, és csorognak a könnyeim a nevetéstől :)

Ez legalább minden résztvevőnek emlékezetes marad :)

Utólag is sok boldogságot nektek!