Őszinte véleményekre vagyok kiváncsi! Ti mit csinálnátok?

Istenem, a mai világban, amikor olyan ritka, hogy két ember valóban és őszintén szereti egymást, ez lenne a legnagyobb probléma? A párod is hasonlóan toleráns, mint te? Ha igen, akkor miért ne lehen ekét, teljesen különböző vallású ember együtt? Ha valóban a kettőtök szerelme a legfontosabb, akkor ne hagyjátok, hogy a vallás, a család vagy bármi rátelepedjen az életetekre.

Hasonló cipőben én egészen biztos, hogy nyílt lapokkal játszanék, megbeszélném a párommal és a családjával, hogy nekünk a kapcsolatunk, a boldogságunk, a jövőnk a legfontosabb, és köszönjük, de a vallás az ehhez képest sokadlagos kérdés. Én sem erőltetem a vallásosságot és kérjük, ők se erőltessék. A gyerek meg majd 14-18 éves korában eldönti, hogy melyik vallást akarja követni, már ha egyáltalán érdekli a vallás. Sok sikert kívánok a kapcsolatodhoz, és kívánom, hogy a józan ész és a szeretet győzzön!

kedves teologus hallgato! (elotted levo hozzaszolo). tudom h mit beszelek hisz kozvetlen ismerosomek vannak ebben a szituban ahol a ferj zsido, a feleseg katolikus. igaz a feleseg nem gyakorolja a vallasat, es a ferj sem roghoz kotott ember. a kapcsolatuk remekul mukodik boldogok egyutt es van szep ket gyonyoru gyermekuk. egyik vallas mellett sem pedig ellene nem nevelik a gyerekeket. en nem azt irtam h minden esetben mukodik, de vannak parok ahol igen mukodik. lehet h te teologiat hallgatsz es el vagy szallva egyik vagy maisk iranyba de vannak ellenpeldak az eletben. ugyanis a gyakorlat mas mint a konyv/ papir... ez mar a gyerekneveles teruleten is bebizonyosodott. konyvbol nem lehet gyereket nevelni...

ha ket par boldog ugy ahogy van es szeretik egymast akkor el lehet fogadni a masik massagat es ez lehet akar a vallas is.

pl nalunk is en ugyan meg vagyok keresztelve katolikusnak mert nagyanyam ragaszkodott hozza, anyum reformatus, apum katolikus. nagyanyam apum elegge bigott modon nevelte, megis mi gyerekek sosem gyakoroltuk vallansunkat sem en, sem pedig a tesom. anyumek megis boldog hazassagban eltek es felneveltek bennunket. tesom egy reformatus vallasu lanyt vett el, reformatus templomban eskudtek es boldogok ugy ahogy vannak.

az en parom katolikus es gyakorolja a vallast, erosen hisz benne, templomban eskuszunk mert o igy szeretne. o csinalja az ima konyvet. mivel nekem sok kozom nincs hozza, nem igy lettem nevelve, megis latom h ot mennyire boldogga teszi ez, es elfogadom, elmegyek vele misere meg akkor is ha nem is tudom a mi Atyank szoveget. abban sem volt vita koztunk h kis lanyunkat hogy neveljuk. o szeretne vallasosan, h legyen megkeresztelve, legyen elso aldozo stb, es nekem nincs ez ellenemre. tehat tud mukodni a dolog csak az egyik fel nyilvanvaloan tobbet enged mint a masik.

en szemely szerint ezert nem hagynam el a parom emiatt.

úgy tudtam, hogy a zsidó vallásban az anya ágán öröklődik a zsidóság, mert a zsidók nem "csak" vallásnak, hanem vérségnek tartják a zsidóságot

tehát ha te lennél zsidó, akkor a gyermekek automatikusan zsidónak születnének, de így nem azok

bocs ha hülyeséget beszéltem, de én így olvastam

"Imádom ezeket a kérdéseket."

Van benne egy vallásvita, egy szülői igény, és egy szerelmes pár, ez utóbbi az előző kettő függvénye.

Az én álláspontom, s akkor én is csak egy vagyok az hatésfélmilliárdból:

1. Számomra a hit nagy erejű dolog: amiben hiszek, tapasztalatom szerint olyan mérvű erővel is tudom támogatni. Nincs istenem, mert nincs istenképem, nem hiszem el, hogy ennek a vallásnak ez, annak a vallásnak meg az, és az övé jobb, mert ez ilyen meg úgy korlátoz. Blabla. Mi ez itt kérem, zsibvásár? Bemegyek a boltba, osztán termékek közül válogatok? Aztán szépen lassan attól az egy fától meg nem látom az erdőt ... Én ehelyett hiszek a szeretetben, a jó szándékban, a harmóniában és a szabad akaratban.

2. Szülők. Klassz dolog megörökölni olyan dolgokat szüleinktől, nagyszüleinktől, amikkel ők még megküzdöttek, verejtéket (s néha sajnos vért) izzadtak érte. De nem minden esetben! Az előző bekezdéshez kötve: megszülettél, ők adtak Neked egy vallást, s ezzel be is nyújtották az igényt, hogy annak a vallásnak a rendje szerint élj, többek között házasodj, s halj is. Adtak Neked egy vallást úgy, hogy meg sem kérdeztek Téged, hogy kell-e ez Neked, el sem mondták, hogy ez mivel jár. Egyszerűen elköteleztek egy pici babát valamire. Most így felnőtten, ha bemennél abba a fent említett boltba, vajon ugyanezt választanád? Bár a kérdés megválaszolását eddigre már befolyásolja az, hogy milyen "hitben" nőttél fel. Tehát, ez a mi örökségünk. Megörököltük atyáinktól egyes szomszédos országok hétköznapi utálatát is, ahogy ők is az övéiktől. Pedig lehet senki nem szeretett volna ilyeneket örökölni - csecsemőként, az élete hajnalán.

Csak néha gondolkozzunk el, legyünk picit filozófusok ... Erre képes mindenki, mert mindenki tud gondolkozni ...

Én ezek miatt imádom az ilyen kérdéseket.

válasz a kérdésre: "Akkor a gyerek most zsidó lesz vagy katolikus?" A zsidóság női ágon öröklődik.

De azt gondolom a mai világban nem szabadna, hogy ennek jelentőssége legyen.

vélemény: mindkét vallás, nagyon mély gyökerekkel rendelkezik. És teljesen eltérő. Niylván ezt nem kell most ecsetelni. Ha bármelyik félben erősödik akkor megmérgezheti a kapcsolatot. Hiába tudja az ember ép ésszel, hogy nem szabadna.

ne a szüleid miatt dönts. hanem csakis saját magad miatt. tehát ha neked nem fontos a vallásod, de látod, hogy a párodnak igen és úgy gondolod, miért ne lehetnének zsidó vallásúak. akkor legyen így.

a kedélyek meg majd csak lecsendesednek

" és szeretnénk, ha a családban is az lenne, mindketten sebészek szeretnénk lenni, és itt óriási szükség van a nagyszülőkre, mert anélkül lehetetlen, hogy az álmainkat megvalósítsuk, és gyermekeink is lehessenek."

Ha a nagyszüleid ne adj isten, már nem élnének, akkor is így vélekednél?

Függő vagy ... Szerintem jobb előbb magadban tisztázni, hogy ki és mi vagy, majd ezután másoknak megfelelni. Addig leszel görcsös az ilyen kérdéseidben, amíg meg nem szabadulsz a ragaszkodási és megfelelési kényszeredtől.