Esküvő a szüleim nélkül? Hogy fogom ezt túlélni?

En is vegig csinaltam. 19 voltam mikor meghaltak egy balesetbe es 25 voltam mikor ferjhez mentem.

Mikor vesztetted el oket? Talan varni kellene az eskuvovel mig feldolgozod a a tortenteket.

2 Hát miért nem veszed észre, hogy az egész előadás egy miatt készült?: "Párom tegnap megkérte a kezem"

Az összes többi egy 3.rangu szinielőadás részlete, ahol ő az "áldozat".

Tehát az a baj, hogy vannak akik kimaradnak a műsorból?

talán gondolj arra, hogy "biztos látnak fentről és biztos ők boldogok" (mert te nem tűnsz annak) és sóhajtozva keseríts el mindenkit.

Egyébként meg, nem mindegy már? Ha azért lenne nélkülük az esküvő, mert nem akarnának - mindegy mi miatt - elmenni, még megértenélek. De így? A siránkozás talán változtat a helyzeten? Nem. Akkor meg ideje lenne nem epét csepegtetned az életed örömteli történéseibe is.

A veszteségek és a szomorúság együtt jár, mindig veled marad. Tedd a helyére és csak akkor és úgy emeld ki a lélek mélyéről, amikor annak helye van az életedben.

"fogalmam sincs hogyan fogom ezt az egész esküvőt nélkülük kibírni"

Május még messze.. azzal foglalkozz, ami most a megoldandó feladatod. Majd próbáld meg, azután vagy kibírod, vagy sem. :)

Nagyon sajnálom, hogy meghaltak a szüleid. És téged, hogy úgymond egyedül maradtál- ami nem igaz, hiszen van egy vőlegényed, tervezitek az esküvőt. Később valszószínűleg gyereketek, vagy gyerekeitek is lesz(nek). Jártok majd nyaralni, lesnek karácsonyok, szülinapok, évfordulók. Minden ilyen alkalommal ki fogsz borulni, amiért a szüleid (sajnos!!) nem lehetnek veled? Mert ha igen, keress fel egy pszichológust, de sürgősen! Nem rosszindulatból.

Nagyon sok boldogságot kívánok Neked, Nektek.