Furcsa, hogy két esküvőt szeretnénk?

"egy-két év múlva pedig egy valódi álomesküvő egy álomszép helyen, az én imádott párommal, és a rokonai sem panaszkodhatnak"

Ez így nem jó. Két esküvőt ugyan tarthatsz, ismertem is olyan embert, akinek kettő volt, de egymás után, max. egy hét kihagyásával. Éveket nem szabad várni, mert az már nem olyan érzelmi töltetű lesz, mint az első volt, és biztosan a kutya sem volt eljönni rá.

Ha szereted a párod, akkor nem kell álomesküvő, ha nincs rá pénz. Úgysem az számít. Nem számítanak a rokonok sem, mert aki utálni akar, az úgyis találni fog arra ürügyet, hogy utáljon.

Szerintem tartsatok egy esküvőt, és ott, ahol a meghívandók zöme (a többség) él. A többiek pedig utazzanak oda.

Én voltam ilyen esküvőn, mert nagyon nagy szétszórt rokonság volt, összesen több, mint 500 fő lett volna a vendégek száma, így inkább kettőt tartottak. Elsőnél volt polgári és lagzi. Másodiknál a templomi és ott is egy lagzi.

Mondjuk náluk nem teltek el évek a kettő között, hanem csak 1 hét :)

"A polgári csak egy papír. Hivatalos. Egy szerződés. Lehet, hogy te szerződést szeretnél kötni, más pedig a szerelmével az életét szeretné összekötni, Isten előtt. A polgárit ripsz-ropsz fel is lehet bontani, de a katolikusat nem. És miért ne lenne igazi? Mert az nem mondja ki, hogy te örökölsz, meg közös a kassza? Inkább maradtál volna csendben."

Nem lehet felbontani? Az esküvői kötelék szívben köttetik, magyarázd már meg kérlek a templomi esküvőt kötött, majd elvált pároknak, hogy de ők még mindig házasok, mert a templomit nem lehet felbontani. :D Biztos nem röhögnek ki...

A polgári a hivatalos összetartozás. Nem a pénz és az öröklés miatt, te buta nőszemély. Lélekben összetartozni nem papírfüggő, és nem is annak függvénye, hogy a pap megáld-e vagy sem. Az már előtte kialakul, legalábbis normális pároknál. A papír, igen, az a darab papír teszi hivatalossá. A templomi az olyan, mint a keresztelés, a bérmálás. Egy szertartás, amit sehol sem tartanak számon.