Mit tegyek, hogy ne bőgjem végig az esküvőt?

Óh, én is tudok ám sírni más esküvőjén, keresztelőn, elsőáldozáson... Tartottam is a saját esküvőmtől, de nekünk szerencsére csak 7 perces esketésünk volt, ennyi nálunk a polgári esketés, és egyáltalán nem szokás sem a gyertyagyújtás, sem a homoköntés, sem a szülőköszöntés (no, ott biztos eltört volna a mécses). Egyetlen bevonuló zene van, azután az anyakönyvvezető lenyomja a JOGI szöveget a házassági jogokról és kötelezettségekről, gyors gyűrűhúzás és kész. Még pezsgőzés sincs. Durvának tűnhet, de én örültem neki, hogy ilyen gyorsan zajlik ez nálunk, így anyámnak sem sikerült sokat sírnia :-)

Biztos nálatok megvan a ceremónia rendje, de taláén lehetne kérni, hogy maradjanak ki belőle a megrígatós részek.

Vannak ilyen emberek, vannak olyanok. Ezt még mindig nem sikerült megérteni? Van, akinek tök könnyen megy, hogy elássa az érzelmeit, van, akinek nem megy.

Ez az "uralkodj magadon"... ha tudna, nem kérdezné, hogy mit tegyen, csak uralkodna magán.

És visszatartani valamit, ami ki akar jönni, nem normális dolog. Legyen az hapci, fing, nevetés vagy sírás. Aki mindezt elnyomja, mert nem tudja kezelni, azzal van a baj.

72%

Még mindig nem érted... nem mindenki olyan mint te. Ennyi.

Nincs de, nincs semmi több, egyszerűen fogadd el, hogy te egy elfojtós, kevésbé érzelmes ember vagy, mások meg nem ilyenek.

Neked barna a hajad, nekem szőke vagy fekete. Neked nyugodt zárkózott természeted van, másnak nem.

ENNYI.

Én is sírós vagyok és valószínűleg, hogy majd fogok sírni az esküvőmön. Viszont pl.: szülőköszöntőt biztos, hogy nem csinálnék (jó, én polgárit is csak két tanúval), mert ott tuti sírnék anyukámmal. A szülőköszöntő legyen inkább a szertartás előtt, még otthon csak a családdal és ott ki lehet bőgni magunkat. :))

Egyébként ha nagyon erős a sírás, akkor érdemes koncentrálni a légzésre és mélyeket lélegezni, nekem attól jobb szokott lenni.

ki mondta olyan legyen mint én? egyszerűen a környezetemben sem ilyenek az emberek persze sírnak,de nem bőgnek szinte fuldoklósan az már fura lenne. Én is szoktam sírni ha épp úgy érzem,de ez a fuldoklásos bőgés akkor sem normális ha az ember elengedi az érzéseit.

Fura hogy a régi korok női nem bőgték el magukat minden percben a mostaniak meg nem tudnak magukon uralkodni, a kettő közötti köztes határt kéne megtalálni.

Ha kell kicsit pityeregni de tudni kontrollálni az érzéseket(pl. nem fuldoklósan bőgni csak megkönnyezni a dolgot)

Normális az érzelem kinyilvánítás és van aki e nélkül depis lenne,de tudni kell normálisan viselkedni, engem például ha valaki az esküvőmön fuldoklósan bőgött volna marhára zavart volna.

"Fura hogy a régi korok női nem bőgték el magukat minden percben a mostaniak meg nem tudnak magukon uralkodni, a kettő közötti köztes határt kéne megtalálni. "

Szóval te éltél a régi korban és megfigyeltél minden nőt bőg e...

Nézzük csak nem volt szokás mindenen hisztizni,mert senki nem állt az oldaladra hisz csak nő vagy persze attól még bőgtek,de semmiképp nem mások előtt.És én amolyan lelki szemetesláda vagyok az öregek között meghallgatom az életüket és abból az jön le hogy keménynek kellett lenniük mindegy mi van.

De oké kössél ebbe bele hisz a fuldoklós bőgés teljesen természetes dolog...