Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A családom előre bejelentette hogy "végig fogják sírni az esküvőt" miért? Ez egy boldog dolog!
A kapcsolatunk úgy kezdődött, hogy a párommal elég hamar összeköltöztünk,én hozzá, az otthonomtól elég messze.
2 éve együtt lakunk már, és 3 hét múlva lesz az esküvő!
Édesanyámnak most mondtam, hogy aki nekem a sminket fogja csinálni, az fogja neki, is illetve anyósomnak, és nővéremnek. Ő erre rávágta, hogy neki aztán nem kell smink,mert úgyis szét fogja "bőgni" az egészet.
Renden, elhiszem hogy lesz aki elérzékenyül.Ez teljesen érthető, de az hogy "végig fogják bőgni" az egészet, enyhe túlzásnak érzem.
Pedig szerintem tényleg így lesz,mert mikor havonta hazajárunk, anya mindig nagyon sír, mikor eljövünk.Én akkor sosem sírok, csak az úton pityergek szép halkan,és akkor tényleg nagyon rossz az egész! Viszont az esküvő nem erről szól! Nem akarom hogy úgy látszódjon, hogy egy temetésen vagyunk, hiszen jó emberhez megyek hozzá,szeret engem, és a családja is, anyuék is őt.Akkor meg?!
Félek hogy ahány családi fénykép lesz csinálva, az én anyukám orra akkora lesz mint egy bohócé, a szeme meg vörös,mert ő sír. Miért éli meg tragédiának? Nem veszít el, sajnos nem sűrűn tudunk találkozni, csak havonta, de ez esküvő után sem fog változni, akkor is megyünk majd haza, stb. Nem akarok bunkón rászólni, hogy de ne sírj, mert megsértődne, viszont elég ideges leszek azon a napon, és ha ő már reggel elkezdi a sírást, akkor szerintem csak még feszültebb leszek.Hogy tudnám ezt megoldani?
válasza:
válasza:én is elbőgtem magam, mikor bajnok lett a Fradi
régi szép idők...
válasza: válasza: válasza:Elérzékenyülés miatt.
Én is 34 éves létemre bizony pityergek esküvőn :)
válasza: válasza: válasza:Volt itt egy kérdés, amiben a kérdező azt kérdezte, hogy miért sírt az ifjú pár rokonsága (szülei) egy olyan esküvőn ahol már régóta együtt élnek, gyerek is van és ebben aztán semmi megható nem volt, mert nem változott semmi és egyáltalán, nem volt már gyermekkoruk, vagy lányságuk/legénységük (hehe ez így vicces) amit le kellett volna siratni. Neki ezt írtam akkor:
"Mondhatod, hogy bu*i vagyok, de férfi létemre van az az esküvői szertartás amin én is elsírom magam, pedig esküvőfotósként dolgozni szoktam az esküvőkön ilyenformán, pedig aztán bőven "nincs annyi közöm a párhoz" mint mondjuk a szüleiknek. Ez nem arról szól, hogy Ők most elköltöznek-e otthonról, vagy el kell-e siratniuk a lányságukat/legénységüket.
Majd ha egyszer lesz gyermeked és látod szépen felöltözve valakinek örök hűséget esküdni (tökmindegy mennyi idősen és milyen körülmények között) megérted és ott fogsz zokogni, legalább is kívánom neked, hogy így legyen. :)"
Ezek megható pillanatok, amik még akkor is relatíve kevésszer jönnek el egy ember életében, ha történetesen sok gyereke van. A szülők többségében sírnak az esküvői szertartásokon, de nem csak ott. Sírnak az óvodai anyáknapi ünnepségen, a ballagásokon és a diplomaosztón is, csak mert meghatódottak, büszkék és szeretik a gyermekeiket. Remélem, hogy néhányszor én is sírhatok majd ha a gyermekeim élete egyszer egy mérföldkőhöz érkezik, mert bár most még nincs gyerekem (25 éves vagyok) azért egyszer szeretnék és szeretnék majd ott sírnia fontos pillanatainál, mert én ilyen érzelgős emberke vagyok. :)
Sok boldogságot!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!