Ebben az esetben meghívnátok a közvetlen kolleganőtöket az esküvőtökre?

Másmilyen esetben sem hívnék meg kolléganőt az esküvőmre. Ha annyira puszipajtások vagyunk, akkor esetleg, de alapvetően a munkahely nem baráti társaság.

Meggyőződésem, hogy az esküvőnek olyannak kell lennie, hogy elsősorban az ifjú pár érezze jól magát. Ne hívj meg szándékosan olyan embert, akit nem szeretsz és nem szívesen látsz magad körül (a rokonságból úgyis adódhat ilyen, akit nem lehet elkerülni, akkor legalább a munkatársakat ne erőltesd.)

Ha meg mindenkivel ilyen, miről beszélünk? Prekoncepciók helyett inkább beszélgetni kellene, de ez olyan lehetetlenül nagy feladatnak szokott bizonyulni az embereknek.. Gondolom még sosem ültél le vele megbeszélni mindezt, megkérdezni. Valószínűleg félreismered és ő egy zárkózottabb típus. Mivel gondolom az életedet úgy szeretnéd élni, ahogy neked jó és nem pedig kényelmetlen illendőségek mentén, így aztán ne hívd meg, ha nem érzed magad is úgy, hogy szívesen látnád ott.

Olyan vagy, mint egy gyerek: nem kérdez. Ő nem kérdez. És te kérdeztél valaha tőle?