Nálatok nem volt sértődés a családban amiatt, hogy két tanús esküvőtök volt csak?

Nekünk két tanús volt, tudta a család mikor lesz. Senki nem sértődött meg.

Lett volna pénz lagzira, a családunkkal sincsen semmi gond, nem volt olyan személy aki miatt nem akartuk a nagy esküvőt. Egyszerűen felesleges pénzkidobásnak tartjuk azt, hogy egy esküvő miatt több százezer forintot elköltsünk, valamint mindketten utáljuk a felhajtást. Mindenki megértette.

Már valahol írtam, de most kikívánkozik belőlem még valami. Sok helyen látom indoknak azt, hogy nem tudnak ennyi emberhez igazodni, ezért nem tartanak lagzit, nem akarnak sértődést és nem tudnak/akarnak mindenkit meghívni, ezért nem tartanak lagzit/esküvőt, stb.

Egy esküvő szerintem KÉT, azaz kettő darab emberről szól, vagy is a házasodni kívánni párról. A lagzi, az esküvő, a dekoráció, a virágok, a zenék, MINDEN az ő ízlésüket kell hogy tükrözze és persze alap szinten illik figyelembe venni a násznép igényeit is, de ezen az oldalon sokszor ezt már túlzásba viszik szerintem. Én is jártam már sok esküvőn, a lehető legkülönbözőbbeken, de örülni megyek a párral és ünnepelni, nem háborogni, hogy én nem szeretem a discos zenét, ők meg juszt is dj-t "rendeltek". Egy estét kibírok.

A háborgó rokonoknak is nyugodtan meg lehet mondani, hogy meg lettek hívva, szívesen várjátok őket, de ez a TI napotok!

Nyilván ezt most nem pont a kérdéshez értem, de ide is stimmel, hiszen senkinek semmi köze, hogy ti kit szeretnétek ott látni és kit nem. Ha a szüleiteket megszeretnétek hívni, az nem egyenesen arányos azzal, hogy az összes nagynéninek, nagybácsinak, unokatesónak és egyébnek is jelen kell lennie. Ha ezért valaki megsértődik, az meg is érdemli, pukkadjon meg!

Nem bírom elviselni az olyan embereket, akiknek fontosabb a saját igényük egy ilyen napon és csak húzzák a szájukat, minthogy azt néznék miért is vannak ott az esküvőn és együtt örülnének a párral. Akiktől fél az ember, hogy megsértődnének ezen azon, azokat alapból meg sem hívnám!

Nálunk anyu hozta fel, hogy házasodjunk majd úgy, ahogy szeretnénk, neki az is jó, ha az ujjamra húzott gyűrűvel eléállunk, hogy ,, Nézd anyu, megvolt az esküvő" (Ezt ő mondta). Alapból nem akartunk nagy banzájt, a polgáriról, ami most volt csak a legszűkebb család és a legközelebbi barátok tudtak, nekem anyu nem tudott sajnos eljönni, így végül egy barátnőm volt a taúm, férjemnek pedig az apukája, illetve még anyukája is jött velünk, így voltunk 5en+az anyakönyvvezető, plusz egy ismerős, akit megkértünk, hogy fotózzon.

Mi viszont szerettünk volna egy pici templomi esküvőt is(ez majd idén ősszel lesz), ahova mindenkit nyugodtan meghívunk, és végül egy nagyon szűkkörű vacsorát tartunk utána. A lagzis, pénzbeszedős dolgot mi nem szeretjük, egyáltalán nem akarunk semmilyen nászajándékot, banzájt meg végképp nem, majd a barátokkal külön tartunk egy bulit valamikor.

Nálunk apósom megkérdezte, miért akarunk ennyire kicsi esküvőt, miért nem akarunk semmire sem költeni, csak a nagyon alap dolgokra, és láttam, hogy nem értette, mikor mondtam, hogy nekünk ez egy belső, intim dolog, amit nem kifelé, hanem befelé élünk meg a férjemmel mindketten. Szóval ők kicsit furán néznek, de szerencsére úgy nagyjából elfogadták.

"A kérdező kommentje:

Hát, ha neked az a természetes, hogy meghívsz sose látott, ismeretlen rokonokat az esküvődre, csak azért, hogy képmutatóan demonstráld, hogy "jaj, mennyire boldogok vagyunk", akkor egészségedre. Szerintem meg pont ez a természetellenes, visszataszító és undorító."

Nem tudom, nekem nem voltak ott soha nem látott rokonok, mert nem hívtunk meg olyanokat. Attól féltek, hogy a család hisztizni fog, hogy ki jött és ki nem? Azt hívsz meg, akit te akarsz, nem pedig azt, akit kihisztiznek a rokonok. Ennyi. Nem tartom undorítónak magam, mert meghívtam apukámat, anyukámat, tesómat és a férjem családját az esküvőnkre. Számomra ez sértő, már ne is haragudj.

Ne a sértődéssel foglalkozzatok, hanem azzal hogy ti milyen esküvőt akartok.

Nekünk kicsi esküvőnk volt, de azért nem kéttanús. Megmondom őszintén, a 100 fős lagzitól és szaloncukor ruhától mindig is kirázott a hideg, viszont nem lett volna szívem nem meghívni a családomat az esküvőmre....

17en voltunk csak, és utána egy ebéd volt. ebben a tényleges szűk család mindkét részről: szülők ( nekem mindkettő, a férjemnek az édesanyja él csak), testvérek (a nővérem, a férjem egyik nővére, és a húga), nagyszülő( férjem nagymamája) volt ott, és a férjem baráti körének egy része.

Az én barátaim tüntetőlegesen nem jöttek el mindenféle szar kifogással....az egyik pár héttel előtte mondta vissza azt hogy a tanúm legyen.... van egy olyan sejtésem hogy 1. nem volt nekik elég puccos az esküvőnk, vagy irigykedtek, mert négyünk közül én mentem férjhez először. Ők azóta sem. Na mindegy.

A férjem nagybátyjának családját (2.feleségét, unokatestvéreit) nem hívta meg. Ők így is mondták hogy miért volt titkos esküvő....amúgy nem volt az. Csak valahol határt kellett szabni. Velük meg évente 1x max 2x találkozott a férjem... én meg az esküvő után először. szóval na:D

A férjemnek elég nagy a családja amúgy az enyémhez képest. Neki van nagybátyja, nénikéje, unokatestvérei) nekem nincsenek. Őket nem akarta meghívni mert utálja őket:D

Van 4 féltestvére. Abból 2vel tartja a kapcsolatot. A másik kettőt nem is ismerem....sose találkoztam velük.

Nagyapjával sem tartja a kapcsolatot. Őt sem ismerem.

Nekem meg csak az egy szem testvérem van meg a szüleim. Nagyon sajnáltam volna ha nincsenek ott....

Szóval nekünk így jó volt. De szerintem ha mást nem szülők, nagyszülők, testvérek szempontjából gondoljátok meg a dolgot. Később lehet hogy sajnálni fogod.

Nálunk is 2 tanús esküvő lesz! :)

Mi utólag fogunk szólni mindenkinek, pont azért, hogy ne akarjanak még véletlenül se ott lenni...

Az én szüleim és a párom szülei sem fogják magukra venni, lazák... És tudja mindenki, hogy nem szeretjük a felhajtást! Pláne 8 év után kelünk egybe... nekem "már" nem fontos a nagy lagzis, sok emberes esküvő.

Te ismered a szüleid/párod szüleit, ismerősöket!