Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lemondjam az esküvőt, amikor már a család nagy része tud róla?
A párom/vőlegényem nyáron kérte meg a kezem.
2 éve vagyunk együtt. Volt egy nagy hullámvölgy fél év után, hogy majdnem szakítottam, de meg tudtuk beszélni. Érzem, hogy nem vagyok úgy szerelmes, de eddig kisebb-nagyobb veszekedésekkel, de jól éreztem magam mellette. Átköltöztünk egy új albérletbe (munkaváltás miatt), és azóta gyakrabban vannak hullámvölgyek, valamiért elviselhetetlenebbnek tartom vele a mindennapokat. Sokszor felidegesít és hiába kérem valamire százszor, akkorsem csinálja úgy és akkor. Pl. a szennyest a szennyestartó elé dobja és nem bele a szennyesbe, kérem, hogy menjen fürödni, hogy nézhessünk filmet (mert mindig azt akar), kb. 1 óra neki, mire kimegy a fürdőbe.
Amikor hazajön vagy politikai videókat néz, cikkeket olvas vagy filmezni akar. Alig beszélget vagy foglalkozik velem. Persze napközben néha felhív, de az nem ugyanaz, mert munkahelyen vagyunk mindketten és azért vannak dolgok, amiket nem telefonba kellene megbeszélni.
Nem először fordult elő az sem, hogy próbáltam hozzáérni, közeledni, de ellököt magától... persze filmezés közbe is volt, de a filmet le lehetett volna állítani vagy visszatekerni... Amikor meg nem filmezés közbe értem hozzá és én kezdeményeztem, akkor meg az volt a baja, hogy ezt nem nekem kell... És akkor én kérdem: várjak, amíg neki kedve szottyan és majd kezdeményez???
Nem tudom, mit tegyek. Kötődök hozzá, de tudom, hogy nem igazi szerelem.
A család legtöbb tagja tudja, hogy lesz esküvő jövő májusba.
Az a pláne, hogy a velem egyidős unokatesómnak 1 hónapja volt az eljegyzése, a hetekben meg lesz az esküvője, állítólag azért, mert hitelt akarnak felvenni, gyakorlatilag meg valszeg azért, hogy ne maradjon le. És tök rosszul érezném magam, hogy én meg lemondom... :/ sőt szakítok.
Annyira szerettem volna már férjhez menni és családot, gyerekeket.. De most vagy próbálok beletörődni és jó kislány módjára elfogadni ezt a helyzetet (esetleg szeretőt tartani) vagy meglépem, szakítok és soha nem megyek férjhez, de legalábbis nem kell nekem lakodalmas esküvő, az tuti...
Próbáljam elfogadni az életemet így és éljem le ezzel az emberrel, változtassak az idegrendszeremen (mert mindent lehet, csak akarni kell)? Vagy lépjem meg, szakítsak és majd lesz valami...
válasza:Figyelj! Az esküvő egy életre szól (remélhetőleg). Azt kell átgondolnod, hogy így akarod e élni az életedet? Mi több mint 4 éve vagyunk együtt, tavaly náyron volt az esküvőnk és pont ugyanolyan szerelmes vagyok a férjembe, mint a legelején, azaz máshogy, mert azóta még mélyebb az érzés.
Boldognak kell lenni és igazán szerelmes a másikba, ert vannak nehézségek, amiken csak akkor juttok át ha szeretitek és tisztelitek a másikat.
Csak azért ne menj férjhez, mert tudja a család, meg, mert az unokatesódnak is lesz esküvője. Picit úgy érzem, hogy te nem a fiút akarod, hanem az eskűvőt. Ha így van szerintem várj a megfelelő fiúra.
válasza: válasza: válasza: válasza:Én biztos, hogy nem kényszeríteném bele magam egy házasságba valakivel, akivel már az együttélés se működik.
Elfogadni az életedet? Ha te tényleg képes lennél ilyen sz.ar körülmények között élni, csak azért, mert "mit szólna a család", akkor (minden bántás nélkül) el kellene menned egy jó pszichológushoz, hogy a megfelelési kényszerből kigyógyítson.
válasza: válasza:Először is semmiképp se mások véleményére alapozva dönts ebben az ügyben. Ne azért tartsd meg az esküvőt, mert már mindenki számít rá.
De amiatt se házasodj, mert a házaséletre vágysz, amit gondolom így, hogy még nem vagy házas, teljesen másként képzelsz el...sokkal idillibbnek, de a jelenlegi párod nem lenne alkalmas arra, hogy ezt az idillt megteremtsd, vagy még sokat kell dolgoznotok a kapcsolatotokon.
Mondd el neki a kételyeidet az esküvővel kapcsolatban, és a közös jövőtökkel kapcsolatban. Beszélgessetek sokat, kössetek ultimátumot...egyik este filmet néztek, másik este a film helyett nagyot beszélgettek, vagy amihez csak kedvetek van...kezdetnek legalábbis ilyesmit tudnék elképzelni.
Egyébként az nem túl bíztató, hogy már fél év után volt egy akkora mélypont, hogy szakítani akartál vele, ahogy az sem, hogy azt tartod lehetséges megoldásnak, hogy szeretőt tarts :S
A kötödés egyébként természetes, de nem szabad összetéveszteni a szeretettel. 2 év nagy idő, akarva-akaratlanul is a másik a részeddé válik, természetes, hogy fájdalmas megválni tőle, mert ezzel életed egy korszakát zárod le, olyan, mintha valami meghalna benned. De mérlegelned kell, hogy tudnád-e kezelni a fájdalmat és utána esetleg találnál magadnak valaki olyat, akit jobban tudsz szeretni vagy tudod kezelni a problémát, és úgy érzed, hogy ő az, aki miatt érdemes feláldoznod magad, akinek érdemes gyereket szülnöd.
válasza:Ne haragudj, hogy ezt mondom de ha te ehhez az emberhez hozzámész (pedig te is tudod valamennyire, hogy még együtt élni sem akarsz már vele), akkor meg is érdemlitek egymást.
Ha ennyire nem tudsz meglenni nélküle, akkor azt mondanám ne szakíts egyből, hanem gondold még át (bár szerintem akkor járnál jól, ha szakítanál, mert ez nem normális kapcsolat), de így, hogy még esküvőről is van szó... nem kérdés a dolog! Nehogy hozzámenj, mondd le az esküvőt. Ha majd nyafognak miatta az emberek, akkor mondd meg nekik, hogy tartsanak ők, ha annyira akarnak. Ez a te életed, te döntésed. Ennek így semmi értelme. Ha ilyen rosszul érzed magad, akkor még az utolsó pillanatban is jobb döntés lemondani, nemet mondani.
Most te komolyan ezt akarod egész életedre, szerinted nem érdemelsz jobbat? Ilyen embernek szülnél gyereket? Kidolgozhatnád a beled és semmit sem segítene a gyereknevelésben sőt azt is csak ellökné magától. Ráadásul még a szexhez is csak akkor van kedve, amikor ő akarja, így hogy lenne gyerek? :D Komolyra fordítva, egész egyszerűen csak használ téged, nem szeret, önmagát szereti. Kényelmes neki veled, de nem érdekled, még az is lehet, hogy megcsal vagy később meg fog.
Nem vagy eszednél, ha vele maradsz... Mondd meg, hogy elgondolkodtál a dolgokon és szerinted kicsit visszább kéne venni, mert ezek a hullámvölgyek azért mégiscsak ott voltak. Ha nagyon nem akarsz szakítani, akkor kérd meg a párod, hogy dolgozzatok együtt, dolgozzon ő is a kapcsolatotokon. Majd meglátod, hogy úgysem fog, vagy csak az elején, szóval... de semmiképp se menj így hozzá!
válasza: válasza:Tuti éretlen vagy a házasságra, ha azért képes lennél hozzámenni ehhez az emberhez, hogy nehogy lemaradj az unokatesódtól.Ne haragudj, de röhejes ez az érved.
Hány éves vagy?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!