Melyik "utat" válasszam, mostt egy kis, gyors, kétszemélyes esküvő, vagy sok év várakozás után a nagy álomlagzi?

Szia!

Nem tudom, hogy ez rajtad mennyire segít, de én nem bántam meg. Nálunk is így volt, hogy nem volt nagyon pénz lagzit tartani így a szülőkkel és a két tanúval volt egy egyszerű polgári esküvőnk. A templomit még nem tartottuk meg, mert az húzósabb összeg. Nekünk mondjuk az esküvő volt meg előbb és nem a baba, bár ez csak a sorson múlott mert mikor az esküvőnk volt, akkor már 4 hónapja próbálkoztunk sikertelenül. Szóval attól még, hogy nem nagy esküvőt tartotok lehet csodaszép és emlékezetes. Neked kell persze dönteni, de én nem bántam meg, hogy így alakult. Sok boldogságot, bár gondolom ez megvan!

Ha hagyományos sátras lagzit akarsz, én is arra szavazok, hogy most szűk család jelenlétében keljetek egybe, és később tartsatok nagy lagzit.

Vagy lehetne most "közepes" nagyságú lagzit tartani, ami szintén lehet gyönyörű, gondolok itt a következőkre: olyan ruhában lennél amit megálmodtál (kölcsön ruha, nem vásárolt) szerintem ezen nem érdemes túl sokat spórolni, esetleg szabadtéren családi háznál, tóparton...stb. lehetne a szertartás szűk családi körben (sok-sok virággal), valamint meg lehetne kérni egy jó hobbifotós ismerőst, rokont, hogy fotózzon benneteket. Szerintem így is csodálatos lenne.

Játssz el a gondolattal, hogy milyen érzés lenne a virágos lugas alatt a párod kezét fogva kimondani az igent, ez neked most elegendő vagy nem. Ha nem a válasz sajnos tovább kell spórolni :-) Nagyon sok boldogságot kívánok nektek!

Szia..

Olvasgattam itt az előttem szólókat.. És sajnos mindkét oldal ész érvekkel magyarázható..

Mert az is érthető, hogy minek a nagy lakodalom.. Hisz itt a gyermek.. Más (lakás) céljaitok vannak. Utánna szeretnétek még egy kis gyermeket... Másik oldal viuszont az, hogy gyermekkori vágyad teljesülne azzal, hogy egy nap csak rólad szólna.. Mert ez így van. Lássuk be a lakodalom, nem a vőlegényről, hanem a menyasszonyról szól. :)

Nos elmondom az én helyzetemet példaképpen.

Nállunk 148 fős lakodalom volt. Csilli villi pompa. Minden ami kell. Hatalmas buli. Folyt az étel és az ital. Nos, valóvan igaz, hogy az élmény mással nempótolható. De nem ez a lefontosabb két ember kapcsolatában.. Márcsak azért sem, mert 2008. 08. 09.-én volt a lakodalom, és most a váláson kell sajnos gondolkozzak... De ez akkor is gyönyörű emlékként él bennem..

Ám, nállatok más a helyzet..

Elmondom, én hogy tudom elképzelni mind a két verziót.

Nos, ha esetleg 5 éven múlva ki tudnátok szorítani a nagy lakodalom árát... Abban az esetben,teljesülne gy régi álmod.. Hisz azért élnek az emberben, hogy teljesüljenek.. Az a nap rólad szólna.. Hatalmas szervezés, rengeteg pénz.. És 60 főre jól számoltad az összeget.. Kb nekünk is annyiba jött ki 60 főre leosztva.. És 5 év múlva már benne éltek a nagyobb lakásba. Megszületik a lakodalom előtt 3 évvel a második baba.. Tehát.. Mikor tatranátok a saját gyerkőceid lehetnének a koszorús gyerkőcök a menyasszony mellett..

Milyen meghitt és bensőséges lenne.. Ha nem tartanál ilyen nagyobb esküvőt és ennyire vágysz rá, akkor biztos vagyok benne, hogy ha meglátnál egy házasulandó párt, biztos összeszorulna a szived, hogy te miért nemkaphattad meg.. Mert nekem tuti..

A másik eset, hogy most megtartjátok az esküvőt..

Ns, igaz akkor kicsi lesz a kaodalom, de kicsi lesz a költés is..

Nem lesz nagy pompa.. De a lakásotok fel tudod szerelni abból a pénzből majdnem tökéletesre. Mindent megadhatsz a gyermekednek. És boldogan várhatod a másodikat. De mindig ott lesz az a szívszorító érzés... Neked nem volt nagy esküvőd.. Nos, igaz.. Az ember folyamatosa áldozatot hoz az életben.. És lehet neked ezt az áldozatot kell meghozni a családodért..

És lásd az én példámat.. Nem minden nagy lakodalom végződik jól..

Szóval...

Ha ngem kérdezel, igaz fantasztikus érzés, mikor mindenki veled foglalkozok, és csak téged néz.... De a családod boldgosága mégfontosabb.. A párod nagyon rendes... hogy rád hagyja a döntést. Hisz ő is tudja, az rólad szólna.. De hidd el, hosszabb távon mindegy.. Nem fontos a nagy esküvő.. a pompa.. A szerete, és a törődés éa sz őszinteség a legfontosabb..

Ne őröld magad ezen.. És ne haragudj magadra vagy a párodra... Szeressétek nagyon egymást... És vállaljastok be egy kis lakodalmat. Tudom, nagyon szeretnél egy nagy esküvőőt.. De neked mást rendeltek.. Neked a családod az első és nem önmagad. Hisz ott a picike.. :) És áldozatokkal jár minden..

Nekünk nincs gyermekünk, s azt gondolom, a mi helyzetünkben ez a legnagyobb szerencse, de ha nekem lesz olyan szerencsém, hogy kaphatok egy gyermeket.. És megszülhetem és egészséges lesz... Soha semmi nem lesz nálla fontosabb.. Tudom te egy jó ember vagy.. És biztos nagyon jó anya... Most nézd a családod érdekét.. Tudom, kicsit fájdalmas.. Hisz a te álmodól van szó.. De nem lehet mindig önző az ember.. Főként, ha már valaki, egy kis apróság van mellette...

Teremtséek meg neki a megfelelő lakást.. és a megfelelő körülményeket...

És hidd el, igazuuk volt azoknak akik azt mondták.. Létezik házassági évforduló is... és mondjuk a 10.-en már biztos megtehetitek azt, hogfy egy nagyon nagyon gyönyörű evfordulót csináljatok, hivatalos ceremóniával.. Mert van ilyen.. Mert anyuméknak idén volt a 30 éves évfordulójuk.. És akkora bulit csaptunk ... hagy csak na.. :) voltunk 78-ean... Zenész.. minden...

Igaz, mi poénosdra vettük.. Mert én voltam az anyakönyvvezető.. :9 De jóóó volt.. és ugyan ezt hivatalos formában is meg lehet oldani...

Szóval ne örőld magad...

Menyj hozzá a szived választottjához. A gyermeked apjához... Szeresd...

És legyetek nagyon boldogok...

25/N

Leirom a saját élményeimet: az elsö esküvöm 300 fös nagy lakodalom, templomi esküvö meg minden - és néhány év múlva válás, pedig a "nagy, életreszóló szerelem" volt, aztán elég gyorsan kihült az egész.

Egy idö múlva megtaláltam azt, akivel el tudtam képzelni mégegyszer a házasságot - egy régi barátom, akir már több, mint 10 éve ismertem. Vele "csak" két-tanus esküvö volt, mindenféle külsöség nélkül - és több, mint 20 éve boldogan élünk egymással.

A javaslatom az lenne, hogy most egy szlid esküvö és pl. az 5. vagy 10. évfordulón "lakodalom" ha még akkor is akarod.

Bocs, hogy egy icipicit offolok. De egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy miért utalgat a többség arra, hogy ha nagy lagzid van, úgyis csak elválsz, de bezzeg a kis esküvő az tényleg a szerelemről szól és örökké együtt lesztek. Ekkora baromságot... Elmondanám, hogy a szüleim több mint 30 éve (boldog) házasok, van 2 gyerekük, 1 unokájuk, és jé, 500 fős lakodalmuk volt. Ami még régen is nagynak számított. Volt olyan ismerősöm is, aki kis esküvőt tartott és pár éven belül elvált. Basszus, semmi köze az eküvő nagyságának magához a házassághoz. Miért olyan elképzelhetetlen, hogy valaki nagyobb lakodalmat szeretne, attól még tiszta szívből szereti a párját, és csak vele szeretne élni?! Néha úgy érzem, hogy csak az irigység beszél azokból az emberekből, akik annyira szajkózzák, hogy a kis esküvő az igazi. Ennyire fáj, ha valaki megteheti, hogy megtartja a nagy lakodalmat??? Most nem azokról beszélek természetesen, akiknek a kis esküvő volt az álomesküvőjük és erről teljesen normálisan, tényszerűen tudnak nyilatkozni, nem mindjárt "fröcsögve", hogy "a nagy esküvő csak külvilágnak szól, trallala, trallala". Hú, de felbosszantottam magam, jó hülye vagyok...:) Természetesen akinek nem inge, nem veszi magára...

ON: csak csatlakozni tudok ahhoz a megoldáshoz, hogy most "beszaladtok" aláírni a könyvet és pár év múlva megtartjátok a templomit lagzival.

OFF: valamelyik kedves hozzászólóra reagálva mondanám, hogy attól hogy nem házasok, a gyerek még az apja nevét viseli... apasági nyilatkozatnak hívják a megoldást.

Én az alábbit tenném a helyedben:

Ha tényleg úgy érzitek, itt az ideje lépni, szeretnétek komolyabb alapokra helyezni, hivatalossá tenni a kapcsolatotokat, akkor szervezzetek egy igen szolid esküvőt. Hogy idézzelek "kis, gyors, kétszemélyes" esküvőt.

Aztán utána jöhet a gyűjtögetés és a szervezés. És kitűzhettek utána egy "nyilvános" lagzit, ahol mondjuk templomban is megesküsztök, abroncsos ruhával és koszorúslányokkal együtt, meg mindennel, ami kell...

Nem ritka dolog az ilyen és hidd el, a hozzátartozók sem fognak megsértődni, hogyha elmondjátok, hogy a nagybetűs lagzi, majd később lesz, ha úgy álltok anyagilag. Meg kell mondani őszintén: most nincs rá keret, hogy pl. 50 embert vendégül lássatok.

Akkor talán már a kislányotok is beállhat a koszorúslányok közé vagy viheti a gyűrűt. Hidd el, szép lesz az! :)