Ti jól éreznétek magatokat egy ilyen esküvőn?

Ugye ehhez egy kicsit tündéresebb, mint hercegnősebb ruhád lesz?

Nem tudom leírni milyennek is képzelem... nagyon szép, bár nem fedi a valóságot. Imádnám, mind vendégként, mind sajátnak.

Nagyon nagyon sok boldogságot

En biztos jol ereznem magam egy ilyen eskuvon ugyanis a mienk is szinte szorol szora ilyen lesz szeptemberben. Annyi a kulonbseg hogy nalunk 11-kor kezdodnek a szertartasok (templomi is lesz) es utana 2-6-ig egy ebed. Nekunk ez igy tokeletes! :-)

Sok boldogsagot nektek! :-)

Szia!

Igen én jól érezném magam. A köszönőajándék átadására ötletként lehetne az is, hogy egy szépen feldíszített asztalkán rajta vannak a kis nutellás üvegcsék és vagy ott van végig és van rajta egy felírat tőlünk nektek (vagy valami ennél sokkal kreatívabb) vagy pl. egy gurulós asztalon behozzák a felszolgálók amikor átadnátok és elmondjátok, hogy sok szeretettel készítették ezt a kis apróságot és ezzel szeretnétek megköszönni, hogy veletek örültek.

Ha jól értem nem lesz ültetés, de talán megoldás lehetne az is, hogy minden helyhez oda van készítve egy üveg. Mi így csináltuk, mindnekinek odakészítettük, de nekünk hagyományos vacsis, ültetőkártyás esküvőnk volt.

Nekünk hagyományos esküvőnk és lagzink volt, igaz svédasztallal. Viszont nekem a tiéd is tetszik. Az ültetést annyiban gondold át, hogy milyen asztalok lesznek, milyen a társaság, milyen az elrendezése a terasznak stb. és biztos, hogy jó lesz-e, ha nem lesz. Én már voltam olyan lagzikban is, ahol volt, meg olyanban is, ahol nem volt, mert hülyeségnek tartották és nem sült el valami jól. Persze senki nem mondta meg az ifjú párnak, de elég gáz helyzetek voltak belőle. Pl. mire a közeli család odaért addigra már csak 1-1 hely volt szabadon mások között, vagy iszonyatos tülekedés alakult ki, mert a családok, barátok egyértelműen együtt akartak leülni, és mindenki próbált nyomulni egy még üres asztalhoz, hogy a sajátjaival elfoglalja, vagy volt egyetlen ember, akinek a család mellett nem jutott hely, de mást meg nem ismert és így az asztalunk sarkán nyomorgott, mert nem akart egy rakás vadidegen közé beülni. Ugyanígy olyan is volt, a haverok előbb szálltak ki a kocsiból így befoglalták a főasztal közeli helyeket, a kicsi teremben meg a menyasszony testvéreire csak a leghátsó sarokban maradt hely, ahonnan nem láttak semmit, ha rész akartak bármiben venni, vagy egyáltalán látni a testvérüket, akkor át kellett verekednie magát az egész termen, míg az első helyeken ülő haverok csak ültek és ittak egész éjszaka, amit a hátsóbb részeken is megtehettek volna, de helyettük a család került oda, meg az is kellemetlen volt, mikor az ilyen kimaradó egy-egy hely miatt össze-vissza variáltak, felállítgattak embereket, hogy jaj engedjétek már ide, meg neked mégis jó lesz itt stb.

Nekem a legjobban azt tetszett, hogy meg voltak adva az asztal számok, mellettük a névsor, hogy kié és azon belül úgy ültek, ahogy nekik tetszett, nem volt lekártyázva, hogy melyik szék kié. Viszont így nem volt az a gáz helyzet, ami miatt már a legelején úgy néznek egymásra a vendégek, hogy potenciális ellenfél a jó helyért folytatott harcban...

Az ajándék átadásra tipp: ugyebár, amikor a vendégek elmennek, illik bejelenteni az ifjú párnak a távozásukat, és elköszönni tőlük. Szerintem akkor, amikor az illetők búcsúznak, te vagy a vőlegényed elmentek az ajándékért, addig a másik fél ott marad, és elbeszélget velük, amíg meg nem érkezik az ajándék. Azt átadjátok, és kész is.:) Legalábbis nálunk így szokás.:)

Egyébként én szívesen elmennék egy ilyen esküvőre, szerintem nagyon szép lesz. Sok boldogságot nektek!:)