Ti belemennétek a párotok, család kérésére az egyházi esküvőbe?

Ez az ő kedvünkért menjetek bele dolog, hülyeség.

Fordítsuk meg, ők nem tudtak erről lemondani a ti kedvetekért? És igaz, nekik már volt esküvőjük, TI napotok és kész :)

Nem vagyok megkeresztelve de a férjem igen. Nekünk nem volt templomi esküvőnk, mert mindketten képmutatásnak tartottuk volna, hogy csak azért legyen mert az olyan szép. Nem vagyok ateista, csak nem hiszek az egyházban. A férjem kedvéért belementem volna, de ő sem jár templomba, és bár ő is szépnek tartja, a legtöbb embernél ma már ez tömény képmutatás. Szerintem nincs értelme a templomi esküvőnek ha nincs mögötte lelki tartalom, és ahogy látom a legtöbb esetben nincs mögötte semmi.

Nem tudom, hogy ha a családból lett volna olyan fontos valakinek akkor belementünk volna-e. Nektek kellene hogy fontos legyen. Ha más kedvéért mentek bele az is képmutatás.

Nem

Mert nem másokért házasodtok, hanem magatokért, itt a ti akaratotok, érvényesül, és nem másé!

Szia!

Hívő, templomba járó emberként is azt mondom, mint a többiek, hogy ez csakis a TI döntésetek. Ti választjátok egymást, Ti kötitek össze az életeteket, és Ti döntitek el a formáját. Maradjatok hűek magatokhoz!

Sok boldogságot! :)

A párod mit szeretne? Tudom, tudom, nem vallásos, de mit szeretne? Neki fontos lenne, hogy a családja kedvéért belemenjetek, vagy nem? Bár én teljesen feleslegesnek találom ott a templomi esküvőt, ahol egy egyik fél sem vallásos, de akkora erkölccsősz sem vagyok, hogy a párom kedvéért ne menjek vele ilyesmibe, mert hát az elveim...

Amúgy csak a család kedvéért nem mennék bele, ha a párom is egyetértene velem. De ha neki fontos lenne a családja miatt, akkor igen.

Ha kifejezetten rosszul éreznéd miatta magad, mint ahogy írtad, akkor nem. Gondolom nem egyöntetűen vallásos az egész család, szóval nem te feszengenél ott egyedül leendő anyós kedvéért. Ha most nem tisztázzátok ezt le, akkor a következő a keresztelő lesz, mert az is olyan szép, járjon el a gyerek hittanra, meg első áldozás, bérmálkozás, templomi esküvőt az unokának is.... Valamikor úgyis nemet kell mondanotok nekik, szerintem egyszerűbb most.

Erről eszembe jut még egy sztori is, egy kikényszerített vallásos esküvőről. Nem mindennapi, de tanulságos:

Egyszer barátom volt egy olyan esküvőn, hogy az egyik bigott vallásos rokoni szál egy jó nagy huzavona után rákényszerítette a templomi esküvőt a párra és az egész családra. A fél társaságnak ötlete nem volt, hogy mikor mit kell csinálni (felállni, énekelni, kezet fogni, stb), mert még egy 2 (!!!) órás emberbarát misével is egybekötötték a dolgot. A fél násznép látványosan bealudt és úgy ültek ott mint a zoknik, mert a misén érdemben részt venni nem tudtak. Eközben a vendégsereg másik része próbált valóban részt venni a misén. A fénypont valahol ott volt, amikor valaki benyögött egy "aztakuvrameddigtartmégez"-t egy hirtelen jött csönd közepébe. Sejtheted, hogy milyen jó hangulatban távozott mindenki...