Mit gondoltok a "vicces vőfélyekről", és a "vicces" feladatairól?

Bár nekem nem volt esküvőm, viszont majdnem mindegyik lagziban ahol voltam, volt "vicces" vőfély. Hát, én egyáltalán nem találom viccesnek, de nem vagyunk egyformák... Ha egyszer lesz esküvőm, nekem nem lesz igényem ilyesmire.

Unokatesómék lagzijában a barátok találtak ki nagyon jó feladatokat, amik nem kifejezetten lagzis "minta" feladatok voltak. Na, azok tetszettek! De ők egy összeszokott baráti társaság, ismerik egymást. Egy vőfély pedig nem feltétlenül az ismeretségi körből kerül ki.

Nekem sem jönnek be a túl "vicces" vőfélyek... számtalan lakodalomban voltam, ahol éppen jól beindult volna a tánc, mulatott mindenki, amikor jött a vőfély a játékokkal... egyből leült a buli, legalábbis számomra. Végülis a pár rendelte meg a játékokat, így aztán végignéztük, végigmosolyogtuk, néha még aranyos játékot is láttunk, de én nem kérnék ilyesmit, az biztos.

Viszont voltam olyan lakodalomban is, ahol az ifjú pár úgy gondolta, nem kell vőfély - nem volt szerencsés gondolat, mert így meg nem volt senki, aki kicsit összefogta volna a násznépet és irányította volna a mulatságot. Jött a menyecsketánc, és ott állt az ifjú pár, miközben a vendégek kint cigiztek az udvaron vagy ki tudja merre jártak, de az tény, hogy alig akarták megforgatni a menyasszonyt... szóval ott meg hiányzott valaki, aki gatyába rázza a társaságot.

Nekünk volt vőfélyünk, aki amikor szükség volt rá vicces volt, amikor meg arra volt szükség komoly és együttérző. Egyébként szokás előre egyeztetni az igényeket, elvárásokat és akkor nagy meglepetés nem érhet. Mi a vőféllyel 2x találkoztunk az esküvő előtt: először amikor konkrétan lefoglaltuk - már ekkor nagyjából megbeszéltük hogy mit várunk el tőle, másodszor kb. 3-4 héttel az esküvő előtt amikor pontosítottuk a nap menetét (forgatókönyvet). Persze volt egy-két vicces momentum: pl. tálalták a levest de a páromnak nem raktak fel kanalat, és nekem kellett megetetni (persze csak az első kanállal utána visszakapta az evőeszközét) és a kék harisnyakötőt menyasszonytánc közben pihenésként a párom a szájával húzta le a combomról, de igazából szivatás nem volt - mert hogy ezt kértük is tőle. Szóval mi elégedettek voltunk a vőféllyel.

Egyébként szokás úgynevezett ceremóniamester felkérni, ő a vőfély előkelőbb típusa. Ugyanúgy az esküvő levezénylése a feladata...