Ha esküvőre hívnak és nincs ajándékra pénzed, elmész?

Ajándék nélkül semmi képpen.

Találj ki valamit!! :)

Ha vacsorás a lagzi, akkor semmiképp nem mennék úgy oda hogy nem adok pénzt vagy valamit...

Ha csak egy templomi vagy polgári esküvő, arra elmennék.

Bátyáméra elmentem. Jobban haragudott volna, ha nem vagyok ott, mint ha nem viszek ajándékot.

Munka nélkül voltunk/vagyunk, minden 100 Ft számított. Ezt ő is megértette és megegyeztünk abban, hogy később, ha már jobban alakulnak a dolgaim, pótolom ezt a dolgot.

(Ha nekem lesz valaha esküvőm, tényleg csak a legközelebb állókat hívom meg, de nem is fog érdekelni, hogy hoz-e ajándékot/borítékot vagy sem. Mert tudom, hogy nem csak az ingyenkajáért jön, hanem miattunk.)

Eleve csak olyan esküvőjére megyek el, akivel TÉNYLEG jóban vagyok (ez mondjuk 10 fő alatt van), akit szeretek, és akiről tudom,hogy nem vár el tőlem anyagi juttatást (szerintem mindenki addig nyújtózzon, amíg a takarója ér, vagyis ha nincs pénze nagy dínom-dánomra, ne tartson, mondván hogy a vendégek úgyis adnak pénzt...).

Valószínűleg azért gondolom ezt ennyire mereven, mert én senkitől sem fogadnék el pénzt (az a nap szóljon az örömről, a szeretetről, semmiképp sem az anyagiakról), de drága ajándékot sem, olcsó poharam meg tányérkészletem stb. meg nekem is van elég (ahogy kb. mindenkinek).

Kisebb koromban (15-16 évesen) elhurcoltak néhány hagyományos falusi lagzira, ahol minden akörül forgott, mi illik, mi nem illik, ki mit ad és miért, kinek van pénze, kinek nincs, ki jött jól öltözötten és ki slamposan stb. A háttérben a vendégek között ment a susmus, hogy jajj, de nehéz ez anyagilag, de hát muszáj adni, de ez mennyire nehéz, meg lehet úgyis elválnak stb. Hát ez szerintem undorító, nem szeretném, ha az én egyik legboldogabb napom ilyenekről szólna.