Hozzámennétek egy férfihez, aki megfelelne több szempontból is, de nem vagytok szerelmesek belé?

"részemről nem jött a szerelem, viszont nagyon jó barát, és jó ember. "

Ha neked ez már elég nemcsak ahhoz hogy járj vele de még hozzá is menj akkor csak sajnálni tudlak. Gondold végig: nap mint nap lefeküdnél egy olyan emberrel akibe nem vagy szerelmes (holott ezt ugyebár elvileg csak k.rvák csinálják...), gyereket szülsz neki stb.

Kérdem én: megéri?

"holott ezt ugyebár elvileg csak k.rvák csinálják..."

Ha valakinek nem lenne tiszta: ezt egyébként azért írtam mert egyrészt a közfelfogás másrészt maguk a nők is azt vallják hogy nem fekszenek össze bárkivel. (Érdekes hogy ha egyéjszakás kapcsolatról van szó akkor "nem olyan lány vagyok" de ha házasság és család a téma akkor már inkább igyekszenek önmagukat is becsapva mégiscsak belemenni a dologba - tisztelet a kivételnek)

Ha a barátság mellett, meg van a szexuális vonzalom is, csak szerelem nincsen: akkor igen!

Szerintem jobb szeretetből házasodni. Egyrészt a szerelem úgyis elmúlik, másrészt meg a szerelem egyenlő nálam a rózsaszin köddel (amikor nem látod a másik ember hibáit, nem is tudod miért szereted, de a megszállottja vagy), ezzel szemben a szeretet számomra kb. azt jelenti, hogy tudom milyen ez az ember, ismerem az erősségeit és a gyengeségeit is, ezzel együtt akarok vele élni, mert tudom, hogy jó társam lesz, és én is jó társa tudok lenni.Fontos az is, hogy közösek legyenek a céljaitok. Az önbizalomhiány egyébként nem nagy hiba, tudsz neki segíteni, hogy magabiztosabb legyen! Egy jó kapcsolatban erősítik egymást a felek!

Ilyen helyzetben nincs igazán jó tanács, neked kell döntened.

Egy azonban biztos: én hozzámentem egy ilyen férfihez, és azóta boldog családi életet élek, elégedett vagyok, mindenben számíthatok rá, és minden barátnőm irigyel.

De ami nekem bejött, nem biztos, hogy neked is jó.

Nem értelek. Most együtt vagytok, vagy szakítottatok? Mi van?

Ne szánalomból menj hozzá valakihez, hanem szerelemből. Ha már most nincs meg a lángolás, mi lesz később? Ha már valami zavar benne, az már régen rossz. Én úgy látom, hogy félsz a magánytól, vagy hogy nem fogsz mást találni. Ha most együtt is maradtok, később ez a "kapcsolatotokon" nagyon ki fog ütni.

"E a kapcsolat már majdnem tökéletes"

Bocs de ezen elmosolyodtam :) Ez a kapcsolat a lehető legtávolabb áll a tökéletestől. Ha a szerelem mindenkori hiányát nem is számítjuk szerinted a te feladatod lenne önbizalmat önteni belé? Megállás nélkül győzködni őt hogy "de igenis szeretlek stb."? Nem fárasztó ez néha? ("Néha", néhány év után ez az egész állandóan fárasztó lesz).

Ha meg nem vetted volna észre ő például pont azért volt veled hogy ŐT biztassa valaki, ŐBELÉ öntsön valaki önbizalmat. Ezért nem jó önbizalomhiányos emberrel járni.